Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Őskor

K-i rövidebb falaknál helyezkedtek el. Karónyomokat és földpadkát is megfigyeltünk. A jobban megmaradt építmény mélysége a mai felszíntől mérve kb. 1 m volt. A harmadik objektum egy gödör és amelletti padló-, járószintoszlop és karóhelyekkel. A kerámiaanyagban jellegzetes La Tene C korú tálakat, grafitosfésűs fazekakat és durva edényeket találunk. Ez malomkövek, orsók, vastárgyak, salak, egyebek egészítik ki egy szórvány üveg karperec mellett. A kora Merovig-kort két lakóépítmény reprezentálja. Mindkettő négyszögletes, az egyik téghlalap, a másik négyzet formájú volt és Ny-K-i tájuolású. Méretükre 4,4x3,6 m-es (maximum) és 4,2x4,2 m-es (± 10 cm) adatot vettünk fel. Az elsőnél öt tartóoszlop nyomát dokumentáltuk, amelyek a rövidebb falaknál és a hosszanti oldalak mentén helyezkedtek el. A másik alapformája a tipikus három-három cölöpös megoldás volt, egy-egy további oszloppal az É-i és a szembenlévő falnál. Külső oszlop beásását is megfigyeltük. A házaknak a jelenlegi felszíntől számított mélysége 0,5-1 m-re rúgott. A kemény padlón nagyszámnú cövek nyoma jelentkezett. A tárgyi anyagból elsőként a pecsételt- besimított díszítésű cserepeket kell megemlíteni. A kerámia döntő többségét a szürke, szemcsés házikerámia alkotja. Mindezek mellett bronz fibula, bronz lemezecske, vas karperec, kétsoros csontfósűk, orsógombok, szövőszék-nehezékek, vas tárgyak, malomkövek, patics, halmaradványok, állatcsont, faszén jutott napfényre. 2. Baghy-homok. Ezen a partszakaszon hét kutatóárokkal igyekeztünk főként VI. sz-i telep-maradványokra ráásni. Három gödörház, egy földbevájt sütőkemence veremmel-házzal? és egy fazekadkemence került elő külső járószinttel-padlóval. Kibontottunk továbbá három római kori sütőkemencét. A lakóépületek négyszögletesek-négyzet alapúak, Ny-K-i és É-D-i irányúak voltak, 3,2 (± 10 cm)x 3,2-2,8 m és 3,5 (max.)x3,3 m nagyságúak. Padlójuk a mai felszíntől ,5-1 m mélységben került elő. A kétoszlopos konstrukcióknál az ágashelyek atájolásnak megfelelő oldalakon helyezkedtek el. A letaposott - tapasztott? döngölt? - járószinten karónyomok is mutatkoztak. Az egyik házban kis tüzelésnyomot (tűzhelyet) leltünk. A harmadik kunyhóalap föltárása csupán elkezdődött (az eddigi adatok: kb. 3x3 m-es, két cölöpös? Ny-K-i irányú, padkás). A kemence két részből, magából a cca 1 m átmérőjű, kör alakú főldbevájt sütőhelyből és az ehhez kapcsolódó, hozzávetőleg téglalap alaprajzé, 3,4x2-2,6 m nagyságú, több mint 1 m mély gödörből állt. A kemence a K-i- rövidebb - oldalon helyezkedett el. A fazekasműhelynél egy kétosztatú, ovális, 1,5x1,2 m méretű égetőkemencét, szabálytalanul ovális munkagödröt, valamint ebbe torkolló két sütőkemencét - melyek szarmatákkal hozhatók összefüggésbe -bontottunk ki. A gödörben kis túzelésnyom is volt. Az objektum mellett külső járószint vagy építmény padlójának maradványa került elő. A kora meroving-kori emlékanyagban kiemelkedőek a díszkerámia pompás pecsételt és besimított töredékei. Standard leletek a szürke, érdes, fésűit fazekak darabjai. Ezek mellett a kézzel formált kerámia majdnem elenyészőnek tartható. A „kisleletek" sorában kétsoros csontfósűt, bronz övveretet, vastárgyakat, szövőszék-nehezékeket, orsógombokat, fenőköveket, malomköveket, salak (pl. vassalak) darabokat, gabo17