Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)
Közép- és újabb kor
malt találtuk meg: kapát, szekercét, fúrót, gyomirtó kapát, kerékkötő láncot stb. A pusztulási réteg ezeken kívül szürke és zöldmázas tál alakú kályhaszemek, zöldmázas kályhacsempék, kúpcserép, négyzetes padlótégla, ablakosztó sudár, konzolkő darbjait, számos vastárgyat és cserépedénytöredéket tartalmazott. A DNy-i sarokban vízvezetékcső darabjait találtuk. A 6. sz. helyiség megépítésével leválasztották az 5. sz. helyiség korábbi, az ÉNy-i sarokban lévő bejáratát. A helyiség hozzávetőleges belmérete: 2x2,5 m. A feltárás melletttereprendezét végeztünk a belső udvari helyiségekben és a belső udvarban. így a kolostor teljes területe (legszámítva a különálló É-i épületet) áttekinthetővé vált. Az állagmegóvás során elvégeztük az elmaradt falkorona lezárásokat a hajóban és az 1., 3., 4. sz. helyiségekben és részben felfalaztuk a 4. sz. helyiség K-i falát. Az idén feltárt 5. és 6. sz. helyiségek szintén védőfalazást kaptak. Az ásatás és az állagmegóvás konzultánsai Közák Károly és Ágó Mátyás voltak. Lázár Sarolta 147. Pusztavám (Fejér m.) (XXX). Pusztavám felett a Vértesben (Koporsóhegy) leletmentés folyamán É-D irányú falmaradvány került elő. A faltól 5 km-re ÉK-re feldúlt sír, környékén embercsontok szétszórva feküdtek. Jelentősebb leletek: szenteltvíztartó töredéke, másodlagosan felhasznált római kori feliratos kő töredéke. A lelőhely a vértesszentkeresztesi apátságtól légvonalban megközelítőleg 8-10 km-re fekszik. Nádorfi Gabriella Sárosd-Kertali domb (Fejér m.) Ld. 105. sz. 148/1. Sárospatak, Ispotály (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI). Az Ispotály u. 5. sz. alatt, a Bodrog folyó magaslatán áll a középkori épület. A telket 1561-ben kapta Kopácsi István a pataki református iskola első igazgatója Perényi Gábortól, és házat építtetett rá. 1568-ban veje Czeglédi Ferenc református lelkész örökölte, aki gyermektelen lévén a református egyházra hagyta örökül a házat és ebben ispotályt rendeztek be az öregek számára. Báthory Zsófia rekatolizálása után az ispotályt átadta a katolikus egyháznak, és annak tulajdonában volt az 1950-es évek végéig, amikor egy magánszemélynek eladták. 1986-an az OMF a Városi Tanács számára visszavásárolta. A Dankó Katalinnal közösen végzett kutatás során tisztáztuk az épület építési periódusait. A Kopácsi István által az 1560-as években épített ház három helyiségből állott, és lényegében a mai négyszögű épülettömb határoló falai is e korból származnak. Nagyobb arányú átalakításra a XVI. sz. végén vagy a XVII. sz. elején került sor. Ekkor alakult ki a mai alaprajz és a belső elrendezés. A kutatás sorén az 1685-ből származó inventáriumnak megfelelően rögzíthettük az alaprajzot: középen van egy hosszú folyosó, melyből mindkét irányban két-két szoba nyílott. A főbejárat a Ny-i olda69
