Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)
Közép- és újabb kor
részleteit figyeltük meg. A torony feltárása során három XV II—XV 111. sz-i beásást találtunk, nagymennyiségű kerámiával. Miklós Zsuzsa 157. Tállya, Rákóczi-udvarház (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (OMF) A település főútvonalán álló épület helyreállítás előtti kutatását végeztük el. Tállyát 1647-ben szerezték meg Rákócziak, az udvarház pedig 1678 óra szerepel különféle összeírásokban, így építése II. Rákóczi Györgyhöz köthető. A főutcára merőlegesen álló - eredetileg egytraktusos - kétszintes épület az idők folyamán többszörös átalakításon, bővítésen esett át. Eredeti formájában földszintje öt emelete négyosztatú volt. A földszinti - valószínűleg gazdasági funkciót betöltő - helyiségek megközelítése a Ny-i ólairól történt, az épület tengelyében levő pitvaron keresztül, ugyancsak a Ny-i oldalon állt az emeletre vezető külső falépcső is. A földszinti helyiségek gerendafödémmel bírtak, kisméretű nyílásaik egyszerűek, csupán ácstokosok voltak. A falakat fehér meszelés borította. Az emelet E-i felét egyetlen helyiség - reprezentatívabb nagyterem - foglalta el, öt kőkeretes ablakkal. A pitartól D-re két kisebb helyiség volt, 2-2 ablakkal. Az emeleti helyiségek nyílásai kivétel nélkül kőkerettel rendelkeztek. Reneszánsz tagozatuk egyszerű: lemez-kyma-lemez (ablakok) és lemez-kyma-lemez-lemez (ajtók). A nagyterem ablakai valamivel nagyobbak voltak a többi helyiség ablakainál. Valamennyi ablak sűrű vasráccsal volt megerősítve. Az eredeti nyílások közül kettő jelenleg is funkcionál, a többit átalakították, azonban az előkerült számos kőtöredék alapján formájuk jórészt rekostruálható. A helyiségek fűtését szemeskályhákkal oldották meg, kandallónak nem találtuk nyomát, létére az invertáriumok sem utalnak. Az épület agyagba rakott törtkőből épült, eredetileg fehérre volt meszelve. A Ny-i homlokzat D-i, illetve a K-i homlokzat É-i szakaszán fatornác húzóáott. Az első átépítésre még a XVII. sz-ban Sor került: az emeleti pitvar K-i végében külső aknás árnyékszéket alakítottak ki. Az épület a XVIII. sz. elejére - az invertáriumok tanúsága szerint- erősen megrongálódott. A Rákócziaktól elkobzott udvarházat új tulajdonosai - a Trautschon, majd a Bretzenheim család - a XVIII—XIX. sz. folyamán többször átalakították. 1720 után épült a jelenlegi külső lépcsőfeljáró. Ekkor az emeleti pitvar É-i oldalán, nyitott íveken nyugvó, szabadkéményes tüzelőberendezést alakítottak ki. 1757-ben az épület ÉNy-i sarkához négyzetes, alápincézett toldalék került, s az udvarházat D felé is kibővítették egy földszintes gazdasági épülettel. Ezután mér csak kisebb átlakítások történtek, míg a századfordulóra kialakult az épület végleges képe a jelenlegi nyílásrendserrel és beosztással. A tállyai Rákóczi-ház eredetileg is csupán tiszttartói lakásként, illetve a Rákócziak átmeneti szállásaként szolgálhatott. A XVIII. sz-ban a tőszomszédságában felépült egy barokk kastély, mely az épület jelentőségének további csökkenését eredményezte. Napjainkra a helyiségeket raktárak és szükséglakások foglalták el. 76
