Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)
Közép- és újabb kor
1 méteres vastagású, vaószlnűleg a D-i kerítő fal került elő. Az egykori vár K-Ny-i kiterjedése ezzel meghaladja a 120 métert. Majcher Tamás 113. Barcs-Otártics kart és Költségvetési Üzem udvara (Somogy m.) (XLVII). 1989. őszén rövid szondázó ásatást végeztünk a barcsi Otártics kertben és a Költségvetési Üzem udvarán, azaz az egykori török palánkvár feltételezett területén. Két kutató árkot nyitottunk, az egyikben (Otártics kert) hat vermet tártunk fel, a másikban (Költségvetési Üzem udvara) egy nagyobb szemétgödröt. A területen mindenütt vastag, vörösre égett omladékos pusztulási réteget figyeltünk meg, s több helyen elszenesedett deszkák, gerendák nyomait találtuk. A leletanyag török kori, többek között talpas tálak, fazekak, korsók, vastárgyak töredékei kerültek elő, figyelemre méltó a délszláv anyag (fazekak, fedők, sütőharangok töredékei) nagy aránya. Munkatárs: Rózsás Márton (Dráva Múzeum). Kovács Gyöngyi 114. Bedő, görög katolikus plébánia kertje (Hajdú-Bihar m.) (VIII). Meszesgödör ásatásakor Ny-K-i tájolású sír került elő. Melléklete I. Lipót korabeli hamis ezüstkrajcár. M. Nepper Ibolya 115. Békés, 1. sz. lelőhely, Kastély zug 2. (Békés m.) (II). A XIV. sz-i földesúri kastély környékén s a később palánkvárrá alakított erődítés belső területén afenti telektulajdonosa 10x8,6 méteres pincét akart ásni. A munkát leletmentés keretében végeztük el. A négy szelvényre osztott területen nagy kiterjedésű téglaomladékot, nagyon jó réteviszonyokat, három XVI. sz-i sütőfelületet, nagy mennyiségű kerámiatöredéket és vaseszközt, valamint néhány kélyhacsempe darabot és két pénzérmét találtunk. Szatmári Imre 116/1. Budapest, I. Budavári Palota-Csikós udvar (III). 1989-ben folytattuk a korábban az ún. Arányi-kapu környékén elkezdett feltárásokat. A kaput magábafoglaló osztófal mentén, attól É-ra húzott kutatóárkunkkal keresztülvágtuk az udvar feltöltési rétegeit. A K-ról Ny-ra erősen lejtő hegyoldal miatt itt igen vastag feltöltési rétegezódés alakult ki: az árok Ny-i végében - 6,80 m mélységben még nem értük el a bolygatatlan talajt. (Az omlásveszély miatt tovább nem haladhattunk.) A feltöltésből még egészen mélyről is viszonylag késői, XV. és XV I—XVII. sz-i anyag került elő. Az Arányi kaputól DK-re igyekeztünk folytatni a korábban a kapuban megfigyelt utak kutatását, de csak a felsőbb rétegekbe eljutva itt inkább jérószinteket figyelhettünk meg és építési rétegeket. A kutatás itt még folytatandó. Az udvar É-i végében, a zárófal belső oldalán húztunk ugyancsak K-Ny-i irányú árkot. Az árok Ny-i végében teljes egészében újkori és modern bolygatá51
