Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Őskor

része bolygatott volt. Az egyik legjelentősebb lelet egy vaskard volt, a kard fából készült tokja is jól megmaradt. A sírokon kívül szarmata telepnyomokat is megfigyeltünk. A kora Árpád-kori sírok mellett egy Árpád-kori település kemencés-padlós házait és gazdasági épületeit is feltártuk. Kulcsár Valéria-Somogyvári Ágnes i 18. Kunpeszér-Ménesjárás (Bács-Kiskun m.) (XV). A peszéri erdő mentén húzódó egykori legelő talaját erdőtelepítéshez mélyfordították. A magasságpont lejtőjén, s a tőle É-ra sorakozó hátakon késő bronzkori, szarmata és avar kori településre valló leletanyagot gyűjtöttünk, emberi csontokat, s elvétve későközépkori cserepeket találtunk. Horváth Attila-H. Tóth Elvira-V. Székely György 19. Latkés-Nádlrétl földek (Pest m.) (XLIV). A lelőhelyet az Ipoly új gátjának építésekor bolygatták meg. A gát nyomvonalén végzett leletmentésünk során a hatvani kultúra hamvasztásos sírját, késő bronzkori csontvázas sírt, földbe ásott kelta házat, kelta és kvád gödörkom plexum részletét tártuk fel. Kővári Klára 20. Moha-Homokbánya (Fejér m.) (XXX). Az évtizedek óta pusztuló rézkori lelőhelyen, amely 1986 óta régészetileg védett terület, újabb homokkitermelést terveztek. Előzetesen 1989. október 5-20-a között feltártuk azt a kb. 250 2 m -t, amelyet érintett ez a munka. Egy lakógödröt, két sírt, négy hulladékgödröt és nagyobb mennyiségű szórványos leletet sikerült dokumentálni. A leletek kizárólag a péceli kultúra anyagát képezik. Jungbert Béla 21. Nagyberki-Szalacska (Somogy m.) (XIV). Ez évben az 1983-84. évi szelvényeink mellett tártunk fel két szelvényt (XVI-XVII. sz. szelvény), 120 m

2-es felülettel. A feltárt közel 40 objektumból a méhkas-alakú, vagy nagy négyszögletes késő- urnamezós és Hallstatt-kori tárolóvermekből előkerült leletek között jelentősek egy töredékes agyag állatszobrocska és egy tűzikutya, valamint egy görbehátú vas kés. Két, alig földbemélyített, erősen bolygatott ház nyomait is megfigyeltük. Igen gazdag leletanyag került elő a késő-kelta kerek, függőleges falú vagy méhkas alakú vermekből; így a 106. sz. objektumból két ezüst érme, vas fibula, üveggyöngy, egy másikból bronz fibula, csont és bronz nyélborítás stb. Ebben az évben a középkori leletanyag is jelentős volt: az Árpád- kortól a késő középkorig keltezhető objektumokból (tároló vermek és pincék) a nagyszámú kerámia mellett két ezüst érme, egy csont nyélborításos, bronz díszes vas kés és vas eszközök kerültek felszínre. Munkatárs: Németh Péter Gergely régész. 11