Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Őskor

végső soron eldönteni a sáncépítés fázisainak és az ezt megelőző településnek az Időrendjét. Az alsó, sűrű gerendaszerkezet eltérő az eddig ismert Árpád-kori sáncszerkezetektól. Felmerült annak a lehetősége, hogy talán a helyi körülmények (talajsüllyedés ?) tették szükségessé az alkalmazását. Szükséges lenne még egy helyen megvizsgálni a borsodi földvár sáncát, vajon a többi részben is előkerül-e a sűrű rács-szerkezet. Erre legkevésbé munkaigényes helynek a Ny-i sánc D-i vége mutatkozik. Itt a felső részt a leomlott sáncfal egyszerű lefaragásával meg lehet vizsgálni, a sánc alsó rétegert pedig előtte, 2-3 m széles szelvénnyel még elérhetjük. Ezt a munkát 1990-re tervezzük. Nováki Gyula 10. Fehérvércsurgó-Kisvérhegy (Fejér m.) (XXX). 1989. június 15—július 15-e kőzött feltárást végeztünk a korai vaskori magaslati településen. A sánc átrágásával tisztáztuk az erődítés jellegét és szerkezetét. A telep K-i szélén több mesterséges terasz jelenségei és leletei pusztulnak. Itt két vaskori ház maradványait tártuk fel. Jungbert Bála 11. Felsőörsön (Veszprém m.) (XXXVIII). Hoppál András 257/2. hrsz. telkén házalapozásnál bronzkori (mészbetétes) kerámia került elő. A lelőhely a MRT 2. 19/10. lelőhelyhez köthető. Rainer Pál 12. Galgahévíz-:Szentandráspar1 (Pest m.) (XLV). Hitelesítő és rétegtisztázó ásatást végeztünk a bronzkori telep, Árpád-kori földvár, majd nemzetiségi monostor területén. Előzőleg részletes szintvonalas felmérést és talajfúrással teljes hosszmetszetet készíttettünk. Bebizonyosodott, hogy a múlt században az épületmaradványokat - az alapfalakkal együtt - teljesen elhordták. A bronzkori rétegeket a földvárépítéssel, az Árpád-kori építményeket a monostor építésével erősen megbolygatták, III. megsemmisítették. Csupán az egyik kutatóárokban találtunk bolygatatlan bronzkori (hatvani kultúrás) járószinteket, melyek a telep teli-jellegét bizonyítják. Felmérés: Badics Balázs (MTA Rl), fúrás: Varga András. Munkatárs: Csongrádiné Balogh Éva (Aszód, Petőfi Múzeum). Kővári Klára-Miklós Zsuzsa 13. Hódmezővásárhely-Gorzsa (Csongrád m.) (XXIX). A VII. és VIII. sz. szelvényben elértük a szűztalajt. A VIII. sz. szelvényben tovább követtük a legalsó településfázishoz tartozó hegyesaljú árok vonalát, a VII. sz. szelvényben feltártuk a 2. sz. ház harmadik helyiség ÉNy-i végfalának mély, nagyméretű oszlophelyeit. A helyiség padlójának elbontása után részletes megfigyeléseket tehettünk a falak és a padló építésének technikai részleteiről. A XVII. sz. szelvényben a 10-13. szintekben egy ÉNy-DK-i tengelyű, nem leégett több helyiséges ház maradványait tártuk föl. A ház hossza addig 15 méter, de a DK-i irányban