Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)
Közép- és újabb kor
É-i oldalához lorettói kápolnát Illesztenek. Mindez összefügg azzal, hogy a század derekán kihal a Héderváry család és új birtokosként megjelennek a Viczayak. Az átépített templom családi temetkezőhelyként szolgál a következő századokban. A Xlx. sz. végén az addig síkfödémú hajóba neogót boltozatot építenek, új csúcsíves ablakokat vágnak a hajófalb a, támpillérekkel támasztják meg a falakat. Az asszimetrikus tetőzetet, magasítva, újjáépítik. Lebontják a barokk ővezőfalat. László Csaba 131. Kallósd, rk. templom (Zala m.) (XL). A XIII. sz. közepén épült templom a falu feletti dombon áll. A köralakú hajóhoz patkóívű, kisméretű szentély tartozik, a KNy-i bejárat elé a múlt század végén előcsarnokot építettek. A templombelsőben nyitott kutatóárokkal meghatároztuk a múltszázadi, a barokk (1740) és a románkori padlószintet. Mindhárom esetben téglapadlója volt a templomnak. A belsőből kitermeltük a földet, a román kori szintre süllyesztve a padlónívót. Három késő középkori sírt tártunk fel a hajó közepén. Kívül is meghatároztuk a középkori padlószintet. A belső és a külső árkokban egyaránt megfigyelhető volt az alapozás: döngött agyaba rakott téglákból készült. Falkutatással megkerestük a román kapu mardványait. Eredeti helyén van lefaragva a küszöbkő, a belső béllet helye és a szárkő indítása. A bélletes kapu elemeit a barokk feltöltésben és az előcsarnok téglatörmelékes feltöltésében és az előcsarnok téglatómreléke feltöltésében találtuk meg. Letisztítottuk a hajó fülkéit. Egyértelművé vált, hogy ezek úlőfülkék voltak. A hajó Ny-i falábanmegtaláltuk a középkori karzat gerendafészkét, a falban vezető lépcsőt a karzatajtóig egy sor téglával megemelétk, az ajtót kitágították. A padléstérben megállapítható volt, hogy a kupola eredeti: keskeny román téglából készült, erősen meszes habarcsba rakva. A hajófal lepusztult, amikor a török időkben tető nélkül állott a templom. ezért nem maradt meg a román párkány kívül. A belsőben barokk freskónyomok látszottak. A román templom fehérre volt meszelve, és ezen erős égésnyomok látszanak, feltehetően akkor égett le a templom, amikor a törökök a falut is elpusztították. A barokk helyreállításakor a külső vékony fehér román vakolatára igen vastag habarcsréteg került, ami elfedi a finom román tagozatokat. A múlt század végén épült előcsarnok 90 cm-es barokk helyreállításkor a külső vékony fehér román vakolatára igen vastag habarcsréteg került, ami elfedi a finom román tagozatokat. A múlt század végén épült előcsarnok 90 cm-es barokk feltöltésén áll. Repedezett, életveszélyes. Valter Ilona - Vándor László 132. Kevermes-Kisörök, Csigér-part (Békés m.) (II). 1989. tavaszán földmunkák során a közvetlenül a falu mellett levő lelőhelyen embercsontok kerültek elő. A leletmentés során három sírt tártam fel. Egyetlen lelet egy cipővasalás, mely alapján a temetőt késő középkorinak tartom. Mivel a középkori Kevermes temetője, és maga a falu is máshol, a Barta halomnál volt, egyelőre nem tudni, melyik középkori település lakói temetkeztek itt. A területen a század elején dög60
