Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Közép- és újabb kor

közműfektetések miatt meglehetősen bolygatott volt. Megfigyeléseink szorosan csatlakoztak az 1986-87-ben a K-i szárnyon végzettekkel (Id. a jelentést a koráb­bi Régészeti Füzetekben). Összefoglalva: A Városháza K-i, a XVIII. sz. elején épített része, a Városház tér, valamint a volt tűzoltószertár, majd mentők épülete alatt észlelt falmaradványok egy középkori, a XVI. sz-ban elpusztult, többhelyi­séges, sajnos nem rekonstruálható alaprajzú (a beépítettség miatt) nagyobb épületet mutatnak. A volt Járási Hivatal pincéjében a réteg- és leletmegfigyelések alapján sikerült az egész komplexumot É és Ny felől lehatárolni. A nagymennyi­ségű leletanyag egyértelműen a XVI. sz-dal zárul. Tettmanti Sarolta Szentgál-Mecsekhegy, Kőllk barlang (Veszprém m.) Ld. 30. sz. 151. Szentkirály-Templom dűlő (Bécs-Kiskun m.) (XLV III). A Magyar me­zőgazdasági Múzeum 1988-89-ben folytatta Szentkirály késő középkori falu fel­tárását. A református templomtól DNy-ra egy új beltelek területén folyt a munka. A felső rétegben kibontottunk egy három helyiséges lakóházat, amely a XVII. sz. elején pusztult el (22. sz. épület). Az alatta lévő égett omladékréteg egy XV. sz-i lakóház maradványait takarta (25. sz. épület): ez két helyiséges volt, a konyha hátsó falából kiugró kerek kemencével és szobai szemeskályhával rendelkezett. Mindkét épület végéhez színszerű toldalékok csatlakoztak. A lakóházak mellett több gazdasági épületet, karámot, terménytároló vermet tártunkf el, s ugyanezen a telken megkezdődött egy újabb, szemeskályhás laküház (29. sz. épület) feltá­rása is. A középkori templom körüli temetőben a 409. sz. sírig jutottunk el. Munkatársak: Ferenc Márta anthropológus, Takács István archeozooló­gus, Sabján Tibor építész. Pálóczi Horváth András 152. Szécsény-Belváros (Nógrád m.) (XXVIII). Az ún. Krámer-ház múlt századi pincerészében többször is végeztünk leletmentést az ott folyó szint­süllyesztés miatt. XV-XVII. sz-i kerámiaanyag került elő a vastag pusztulási ré­tegből. Az anyagból kiemelkedik egy mondatszalagos és egy madáralakos má­zas kályhacsempe. Majcher Tamás 153/1. Székesfehérvár-István tér 4. (Petőfi S. Ált. Isk.) (Fejér m.) (XXX). Az 1988. évi ásatás befejezéseként, a 9. sz. szelvény rábontásával megtaláltuk a Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőhöz vezető csatorna eddig hiányzó részét, és a csatorna, valamint a fürdő fala által elbontott középkori falmaradványokat. Az ÉD-i csatornaág egy KNy-i csatornaágba torkollott a fürdő ÉNy- i sarkánál. A csatornarendszer háromirányú kivezetésének végét nem ismerjük. A kőből épült csatornát nagy kőlapokkal fedték. A Jókai u. 2. sz. K-i homlokzatánál ásott köz­műárok leletmentésénél beigazolódott, hogy az épületet a török fürdő köveiből emelték. Az itt elbontott Szt. Bertalan templom köveit, melyeket a fürdő építésé­72

Next

/
Oldalképek
Tartalom