Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Közép- és újabb kor

eddig ismert nyomvonalban vannak. Ennek pontosítására 1989-ben két alka­lommal végeztünk azonosító, ún. „nyomvonalfeltáró" munkákat a kérdéses te­rületen. A munka eredményeként elsősorban a Gárdonyi u. 5. sz. ház környékén, az ún. Ó-kapu bástya feleinak részleteit tisztáztuk. A visszafoglalás után erősen leromlott kapu néhány megmaradt részletét dokumentáltuk. Az ősz folyamán sor kerülhetett két udvaron (Andrásbíró u. 2-4. sz.) a Külső Vár D-i falának meg­határozására is. Ez alapján a D-i fal mintegy tíz méterrel északabbra húzódik. A következőkben szeretnénk a sarok részek, valamint a K-i fal nyomvonalát tisztáz­ni, amennyiben erre anyagi fedezetünk lesz. Fodor László Esztergom-Pillsszentlólek Ld. 146. sz. 126/1. Esztergom, Kossuth L. u. 14-16-18. (Komárom m.) (X). Építkezést megelőző, tájékozódó régészeti kutatást végeztünk elbontott XVIII. sz-i házak helyén. A 14. sz. telken egy a XVII. sz. végén - valószínűleg Esztergom vissza­foglalása (1683) után - épített ház falait, járószintjeft és kettős pincéjét találtuk. A ház a XVIII. sz. elején leégett (1706. - Rákóczi ostroma), majd elbontották, s a helyére épült az 1989-ig fennálló épület. A 16. sz. ház telkét két, É-D, illetve K-Ny-i irányú árokkal átvágtuk a bolyga­tatlan altalajig, amelyet -300 cm mélyen találtunk meg. Itt több, -325-385 cm mélységig beásott késő-kelta és római kori gödör részletét bontottuk ki, az utób­biakból peremes tegulák is előkerültek. Az előbbiek felett vastag Árpád- kori és XIV-XV. sz-i rétegeket vágtunk át. Horváth István 126/2. Esztergom-Vár (Komárom m.) (X). a. Vitéz-palota: folytattuk a palota Ny-i traktusa földszinti, nagy boltozatos termének feltárását. A XV. sz-i, égett járószint alól nagy mennyiségű kerámia (főleg XIV-XV. sz-i kályhaszemek és csempék töredékei) és XIII—XIV. sz-i freskó­töredékek kerültek elő. Az egykori nagyterem előcsarnokában is tovább folyta kutatás. Itt az elbontott egykori kőpadlózatnak a fektető- habarcsban megma­radt lenyomatát találtuk meg több négyzetméternyi felületen. Munkatárs: Romhányi Beatrix. b. A palota alatti hegyoldal tőremeléktől való letisztítását és a korábban talátt barlang betöltésének kitermelését is folytattuk. A barlang száját elzáró kő­falból gótikus kőfaragványokat bontottunk ki, amelyek szerint (és a benti XVI­XVII. sz-i rétegződések alapján) a barlangot a XV. vagy XVI. sz-ban falazhatták el, s végül a XX. sz. elején a falon tört lyukon át tömedékették el. Munkatárs: Kövecses Varga Etelka. c. Felvonó híd: az OMF helyreállítási műnkéi sorén szétbontottuk a valószí­nűleg a XVII. sz-ban épített kő-pilléreket, mivel azokban középkori kőfaragvé­nyok voltak láthatók - illetve statikai okokból. Jelentősebb kőemlékek: mészkő­57

Next

/
Oldalképek
Tartalom