Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Honfoglalás kor

radványai kb. 60x25 m-es területet foglalnak el, ezen belül az első templom, valószínűleg a Pribina-vár Mária temploma, 24x16 m. A falak részbeni megtartáséval épült második épület, a K-Ny-i tengelyében mért hossza közel 50 m, sajátosságai a karolin építészet felé mutatnak. Építésének idejére leginkább a IX. sz. utolsó negyede jön számításba, amit az épületen belüli kő-tégla konstrukciós sírok nemesfém ékszerei is alátámasztanak, így az Arnulfkor Mosaburg-i problematikájának keretében értékelhető, beleértve a pannóniai Pfalz lehetőségét is. A feltárás folyamán előkerült leletanyag közül Nyugat-, illetve Közép-Európai viszonylatban is jelentősnek számítanak azok a festett üvegablak-töredékek, melyek stílusjegyei a karoling miniatura-festészeten kívül a Lorsch-i kolostor ásatásakor előkrúlt egyedinek számító lelethez vezetnek. Az épület alapjainak részbeni kitermelésére a korai Árpád-kor folyamán kerülhetett sor. Cs. Sós Ágnes 42