Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Honfoglalás kor

Az ásatáson Király József grafikus, Antal Attila főiskolai tanár, Bocz Péter, továbbá Anders Alexandra, Barna Judit, Bozsik Katalin, Kovács Tibor, Szalontai Csaba, Koltai Miklós, Polgár zoltán egyetemi hallgatók vettek részt. 1. Ld. Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Szerk. Cseri M.-Balassa M.l.-Viga Gy. Miskolc - Szentendre, 1989, 21-45. Fodor István 85/1. Karos-Eperjesszőg (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Az ásatások ez évben a III. számú honfoglalás kori temető területén folytak. Feltártuk a temető É-i szárnyán lévő 12-19. számú sírokat. Közülük három lovas, kettő lószerszámos temetkezés volt. Egy sírban találtunk veretes övet, két férfisírban pedig csontos íjat és tegezt. Miután a temető D-i és középső szárnyát 15-20 m;teres sávban körbe ástuk, feltételezhető, hogy az mindössze egy sírsorból áll. A leletek a X. sz. első felére datálhatók, s egykorúak az északabbra néhány száz méterre lévő I. és II. sz. temető sírjaival. Az ásatáson részt vett Józsáné Homola Krisztina rajzoló (HOM) és F. Bodnár Katalin régész (Kubinyi F. Múzeum). Flévész László 85/2. Karos-Mókahomok (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). A lelőhelyet az 1960-as években Valter Ilona fedezte fel terepbejárás során. Az ekkor a felszínen talált leletanyag alapján IX. sz-i szláv településnek határozta meg. A területet 1989. tavaszán újra mezőgazdasági művelés alá vették, és az akkor előkerült leletekről értesítették a Herman Ottó Múzeumot. Mivel a lelőhely az első és m'sodik karosi honfoglaláskori temető közelében, azoktól mintegy 1000 méterre ÉKre helyezkedik el, felmerült a gyanú, hogy a temetőkhöz tartozó települést bolygatták meg. A leletmentő-hitelesító ásatás során egy IX-X. sz-i nyíltszíni település maradványait, gödröket, karólyukakat, valamint négy kemencét sikerült feltárnunk. Wolf Mária 86. Nyárlőrinc-Borágzódűlő (Bács-Kiskun m.) (XV). A Kecskeméti Szikrai ÁG szakcsoportos őszibarackos telepítésekor az öntözőcsövek számára árokásó géppel egy honfoglalás kori lovassírra ástak rá. A 44-es főút (Békéscsaba) É-i oldalától 1 km-re fekvő lelőhely gyors hitelesítésével Ny-K- i tájolású honfoglalás kori női sírt tártunk fel. Jelentősebb leletei: ezüst fülbevaló, színes inkrusztált üveggyöngyök, ezüst- és bronzgyöngyök, ezüst kar- és bokapántok, ezüstözött bronzpitykék és egy bizánci bronz érem voltak. A zablát, kengyelt, hevedercsatot, valamint az ezüstözött bronz lószerszámvereteket részben a sírban a lókoponyán találtuk, az utóbbiak nagyobb részét azonban rostálással gyűjtöttük össze. H. Tóth Elvira - Horváth Attila Örménykút, 13. Ih. Maczonka domb (Békés m.) Ld. 23. sz. 40