Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Római kor

épület kutatásának befejezése és a konzerválómunka megkezdésének lehetővététele volt. Regenye Judit akadályoztatása miatt nem tudott részt venni ebben a munkában. A XI. sz. helyiséget három árokkal átvágtuk, és ráástunk a D-i köritőfalat a Nagy kúttal összekötő, vélt vízvezetékre. X. sz. épület Perióduskutatásokat folytattunk a csatornákkal határolt és osztott 1. sz. helyiségben, a sarkokon és a 2. sz. helyiségben, illetve az épület K-i és Ny-i lezárásét kerestük. Az 1. sz. helyiség kétrétegű tarrazzopadlója alatt mindenütt megtaláltuk a meszes szintet, illetve az azzal zárt sötét réteget, benne korarómai leletekkel. A fűtőcsatornák hat, nnagyjából azonos egységre osztják az 1. sz. helyiséget. Ezek egy mástól fehér színű gerenda-vessző szerkezetű falakkal voltak elválasztva. A sarkok mély alapozása lehetővé tenne egy hasonló elosztású emeleti szintet is. Az 1. sz. helyiség nagy praefurniumának Ny-i zárófalát megtaláltuk a Ny-i szelvényünkben. Az épület É-ifalához épített keritésfal viszont tovább fut Ny felé, ahol a 34. sz. helyiségfallal,v alószínűleg, újabb udvart határol. Az 1. sz. helyiség előterében, a kutatási terület É-i tanufalánál egy nagy középkori gödrőt bontottunk ki. A 2. sz. helyiség falait és szintjeit a középkori bolygatások nagyon megrongálták. A 2. sz. helyiségnek három, különböző irányból fűtött fűtésrendszere volt (nem egyidőbenl). A meszes szintek úgy, mint az 1. sz. helyiségben is, itt is jelentkeztek. A K-i oldalon nyitott szelvény ben habarcsos, falfestményes elplanírozott réteget találtunk. XI. sz. épület Az árkokban jelentkeztek az épület D-i főfalának, azzal párhuzamos és arra merőleges osztófalainak részletei. A falak teteje a felszíntől csekély mélységben volt, a visszatöltésben (Rhé Gy.l?) római és Árpád-kori leletanyagot találtunk. D-l körltőfal és a Nagykút kőzött futó fal A kisárgult lucerna által jelzett egyenes vonalat korábban vízvezetéknek gondoltuk, az átvágáskor csak egy római falat találtunk. A falhoz csatlkaozó rétegeket Árpád- és középkori beásások bolygatták meg. Az ásatáson részt vettek: a holland fiatalok történészegyesúlésének tagjai. K. Palágyi Sylvia 52/3. Nemesvámos (Veszprém m.) (XXXVIII). Az MRT 2 34/13-as lelőhelyhez közel, az országút É-i (ÉK-i) oldalán egy nagy, két oldalán megszakított, világos gyűrűvel határolt, kb. 42 m-es átmérőjű mélyedés látszik a szántásban. A K-i/DK-i és a DNy-i oldalon csonttörefékeket, elszórtan köveket, a DNy-in néhány tegula és imbrex töredéket is találtunk. A nemesvámosi hagyomány szerint innen hordták fel a Likas dombot (római halomsír- MRT 2 34/10. Ih.). A felmérésben részt vett: Handó András, Trexler Jánosnó. K. Palágyi Sylvia 28