Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Őskor

A mér1984-ben is jellemző gazdag kerámia- és állatcsont-anyag mellett ez évben feltűnően sok ép csont- és agancseszköz (kapák, vésők, ár) került elő. Az árkon belül csak egy annál fiatalabb, a dunántúli mészbetétes kerámia népe kultúrájába tartozó méhkas alakú verem került elő. A korai bronzkori ároktői É-ra sekély, neolitikus árok 3,40 m-es szakaszát tártuk fel. Hasonló leletanyag került elő egy gödörből is. Az ásatáson részt vett: Tálos János geodéta-rajzoló. Honti Szilvia 39. Zalaegerazeg-Andráshlda, Gábárti-tó (Zala m.) (XL). 1989 májusában három hetes, augusztusában két hetes tervásatást folytattunk a fenti lelőhelyen, mely a Gábárti-tó Ny-i partján több km hosszan terül el. A neolitikum folyamán sűrűn lakott terűlet volt. Öt, egymástól távol eső munkahelyen nyitottunk szelvényeket. Az I. sz. munkahelyen főleg késő bronzkori, a II. sz. munkahelyen a korai iengyeli kultúrába tartozó hulladékgödröket, a III. sz. munkahelyen a korai DVJK-ba tartozó településrészletet tártunk fel. A IV. sz. munkahelyen jelentéktelen mennyiségű, objektumhoz nem köthető DVK leletanyag került elő. Az V. sz. munkahelyen szintén a DVK nagyméretű hulladékgödreit tártuk fel. A pontos datálást zselizi importcserepek tették lehetővé. Az értékes kerámialeletek mellett sok örlőkőtöredék és apró kőeszköz került elő. Állatcsont minimális mennyiségben és nagyon rossz megtartásban jelentkezett. Munkatárs: Horváth László András. H. Simon Katalin 40. Zalaszentbalázs-Szőlőhegyi mező (Zala m.) (XLi). A zalai mikrorégios kutatások keretében (OTKA) folytattam a Iengyeli kultúra telepének 1987-ben elkezdett feltárását. 1989-ben 170 m

2-en öt objektumot tártam fel, ezzel az objektumok száma 15-re, a feltárt terület 610 m

2-re növekedett. A nagy kiterjedésű, az egész dombot elfoglaló magaslati telepnek csak elenyésző hányada van még feltárva. Az előkerült leletanyag a későlengyeli kultúra jellegzetes em lékanyaga: vékony falú poharak, csőtalpas tálak, különböző méretű ép kanalak, idolláb, kovaeszközök és őrlőkövek jelzik a településen folytatott egykori tevékenységet. Egy 4,20x1,80 m kiterjedésű, áglenyomatos paticsokkal és sok cseréppel közvetlenül a humusz alatt kirajzolódó omladék alatt három különböző munka nyomait találtuk meg: egy őrlőkével és cserepekkel jelzett gödrőcskét, egy magkövekkel és kovaszilánkokkal jellemezhető részt, valamint egy paticsokkal körberakott, vörös agyaggal megtöltött, valószínűleg kerámiakészítésnél használt gödröt sikerült megfigyelni. (A leletanyag ideiglenesen a MTA Rl-nél van elhelyezve.) Bondár Mária 19