Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

196/2. Sárospatak - Ny-i várfal (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI). A várkertben a DNy-i sarokbástya és a feltárt Perényi-kori ötszögű bástya közötti várárokban dolgoztunk, és három kutatóárokkal kibontottuk a Ny-i várfal előtt. A falszoros járószintjét sárga agyagos réteg, és a fal belső síkján 10—15 cm-re kiugró alapozási lábazat jelzi. Tervező: M. Anda Judit. J. Dankó Katalin 196/3. Sárospatak - Széldomb (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI). A Szél domb utca 3. sz. alatti ház kertjében, a régészeti védettségű területen a Pálóczi kúria maradványait sejtjük. Korábbi felmérés és szondázó jellegű kutatással közvetlenül a Vörös-torony építését megelőző erődített udvarház kiterjedését nagyjából körülhatárolhattuk. A mostani leletmentést a tulajdonos, Tóth Dénes bejelentése tette szükségessé, aki tudomásunkra hozta, hogy a telkét épített alapozású kerítéssel veszi körül. A korlátozott körülmények ellenére (művelés alatt áll a kert), jelentős részleteket tisztáztunk. Mindenekelőtt az objektum kiterjedését — az É-i és K-i falak, továbbá az ÉK-i bástya (?) kibontásával. (A D-i és Ny-i fal jelentette eddig a biztos ismeretet.) Feltártuk, a középkorinak azonosított Trembeczky-pince eredeti bejáratához vezető lépcső pofafalát. Meghatároztuk az udvarház területének egykori járószintjét, mely a jelentős pusztulási réteg alatt 3,5—4 m-re meszes csík formájában jelent meg, míg a külső falsíkban az alapozási árok és a körítőfal alapozási lábazata (—1,5 m-en) jelezte az egykori terepszintet. Az előkerült leletanyag zöme XV. sz-i kerámiatöredék, téglatöredék és állatcsont. A leletmentés eredménye meggyőzött bennünket arról, hogy szükséges a tervásatás megkezdése ezen a területen, továbbá a 693, 694 és 698 hrsz-ú kertekben. Mivel ezek magánterületek, a tulajdonosok hozzájárulását kell megszerezni. Az udvarház alaprajzi elrendezésének megismerésén túlmenőleg jelentősége abban rejlik, hogy általa a középkori előzmény válna ismertté Sárospatakon. Mátyás 1465. oklevelében adott engedélyt Pálóczi Lászlónak, hogy sárospataki kúriáját vár módjára erősíthesse meg falakkal és bástyákkal, árokkal vetethesse körül. A feltárás — a leletmentés eredménye alapján — közvetlen régészeti adatokat szolgáltathatna, melyek a Vörös-torony történetének megismerését, mivel annak közvetlen előzménye, az építés idejének meghatározását is lehetővé tenné. J. Dankó Katalin 98