Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

sz. második felében történhetett. Az alsóvár DK-i tornyában is végezhettünk kutatásokat az első emeleti toronyszoba padozatának megsűllyedése miatt. A 357 x 353 cm-es belvilágú, 189 cm falvastagságú torony biztosan lakótorony volt, az első emeletig semmiféle ablak vagy ajtónyílás nem bontja meg az eredeti falszövetet. Az első emeleti padlószinttől 8 m mélységig (276 m) tartott a feltárás, továbbá 1 m-ig a szondázó vizsgálat (itt már talajvíz tört fel) A torony gazdag leletanyaga (kerámia, nyílcsúcsok, patkók, kések, csont tárgyak, csatok, sarkantyúk, kardok) a XIII—XIV. sz-ból származik. A nagyszámú ép edény egyikében XIII. sz-i bécsi dénárok is voltak. A kőszegi alsóvár legújabb értékelése (AÉ 1986. 50—68.) tehát egészében felülvizsgálandó. Az ásatáson részt vett: Rákóczy Péter építész. Bakay Kornél 178/2. Kőszeg, Dózsa György u. 1. (Vas m.) (XXXV). Az épületnek a Gyöngyös u. felé eső homlokzatán több periódusra utaló részt tártunk fel. A legkorábbi, XVII. sz. elejéről származó, vörös színű sgraffito futókutya motívumának párhuzamát a várban találjuk meg. A második periódusba, a XVII/XVIII. sz. fordulójára datálhatjuk a két ablak közötti, fehér és sötétszürke színösszeállítású bekarcolt gyémántkváderes díszítést. A harmadik periódusba, a XVIII. sz. végére tesszük a vajszínű — kékesszürke bekarcolt és festett sarokarmírozást. B. Benkhard L illa 178/3. Kőszeg, Schätzt Ferenc u. 1. (Vas m.) (XXXV). A várral szemben álló, egyemeletes épület falkutatását a homlokzat tatarozása előtt végeztük el. Az első periódusban itt földszintes — a vár felé 3 ablakkal nyíló — ház állt. Ennek építőanyaga: agyagba rakott terméskő. A vár felé néző homlokzaton XVI. sz. második feléből származó bekarcolt és festett homlokzatdíszítést tártunk fel. A XVII/XVIII. sz. fordulójára datálhatjuk azt a bekarcolt gyémántkváderes díszítést, mely szintén a vár felé néző homlokaton maradt meg, s az egykori zárópárkányhoz tartozhatott. Az épület emeletes kiépítése a XVIII. sz. második felében, habarcsba rakott téglából készült. Homlokzatarchitektúrája fehér lizénák közötti sötétszürke, enyhén höbörcsös falfelületekből állt. A ház mai kialakítását a XVII/XIX. sz. fordulóján nyerte el. B Benkhard Lilla 87