Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

félköríves szentélyű templom alaprajzát. Leletek: S-végű bronz és ezüst haj ka­rikák, XIII. sz-i aranyozott ezüst övcsat, piros köves gyűrű (arany), XIII. sz-i ezüstdenár. A templom közvetlen környezetét a későbbi kutatás számára sike­rült megmenteni. A templom D-i szélén, a temetőn kívül (a tározó területén) egy földbeásott Árpád-kori házat, öt szabadban lévő kemencét és három Árpád-kor gödröt is feltártunk. Az ásatáson részt vett: Ugrin Emese. Horváth István — Kövecses Varga Etelka 162. Diósjenő - Nagygálrét (Nógrád m.) (XXVIII). A Börzsöny hegy­ség K-i részén, a Kemence patak völgyében levő munkagép által kissé meg­bolygatott lelőhelyre az erdészek hívták fel figyelmünket. A felszínen kis kő­halmok, edény és tégely, valamint üvegdarabok utaltak arra, hogy középkori üveghuta állhatott itt. A feltárás során ez bebizonyosodott: egy üveghuta há­rom kemencéjét tártuk fel (a kőkupacok rejtették a kemencéket). Az 1. ke­mencének két tapasztásrétegét is megfigyelhettük, a 2. erősen lepusztult ke­mencét csak a tapasztott aljzat és a kör alakban elhelyezkedő kövek jellemez­ték. Legjobb állapotban a 3. kemence került elő: a huzatcsatorna és hamu­gyűjtő épen megmaradt. Az erős hőtől a falát alkotó kövek egy része is megol­vadt, s kiégett a kövek közötti agyagtapasztás is. A leletek (edénytöredékek, vastagfalú olvasztótégely-darabok, a gyártás során keletkezett üveghulladé­kok, üvegedények darabjai, egy vasszerszám) alapján ez a huta a XIII—XIV. sz. között működött, és a leletek szerint nagyon jó minőségű üveget gyártott. Az ásatással egyidejűleg a huta közelében további két huta felszíni nyomait figyeltük meg. H. Gyürky Katalin — Miklós Zsuzsa 163. Döbrönte - Vár (Veszprém m.) (XXIII). Szondázó feltárást végez­tünk a Himfy várban (Id. MRT 4. 24/1. lelőhely 17. kép). Három munkahe­lyen dolgoztunk. A palota É-i traktusában K-Ny-i irányban vágtuk át a he­lyiséget; a palota D-i részén egy kutatóárokkal sikerült megtalálnunk az eddig ismeretlen D-i zárófalat; az oldalazó védmű egy részében mélyítettünk. Egyik munkahelyen sem találtuk meg a középkori járószinteket, csak feltöltődés­ben, falomladékban haladtunk. Említésre méltó leletek: Hunyadi Mátyás ezüst dénára, XV—XVII. sz-i kályhacsempék és kályhaszemek, számszeríj nyílcsúcsok, tűzfegyverek golyói. A leletanyag a XIV—XVII. sz-ra keltezhető. Ilon Gábor 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom