Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Árpádkor

Munkatársak: Verő József (mágneses mérések), Márton Péter (archaeomágneses mintavételek), Gabrieli Gabriella régész, Szende Katalin gyakornok. Gömöri János Ságvár - Végh malom (Vas m.) Lásd 70. sz. 148. Sály (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (V). Folytattuk a 6132/19 hrsz. alatt a feltárást és 80 m

2 felületen két egymásra ásott, egy különálló és egy feltáratlan területre eső házat találtunk. Ez utóbbival együtt a 14. számút találtuk meg. A felső rétegekben cölöpszerkezetű építmények nyomait sikerült megfigyelni. A legkorábbi rétegek időrendjében fontos bizonyítékul szolgálnak a korongolt cserépüst töredékek. Az ásatáson részt vett Ritoók Ágnes. Mesterházy Károly 149. Sorkifalud - Zalak (Vas m.) (XXXV). A légifelvétel alapján a Sorok árterében megtalált kisméretű kör alakú földvárat (belső átm.:20 m, külső átm.: 40 m, védett terület: 0,03 ha) 50 m hosszú kutatóárokkal szeltük át. Megtaláltuk a kb. 8—10 m szélességű egykori fa épület és a belső paliszádfal kövekből lazán összerakott alapozását. Gazdag kerámia- és fémanyag került napvilágra. A várhely egyetlen okleveles említése 1278-ból való: „Locus castri in terra Zalak cum fossatis et indaginibus intiquis." (ÁUO IX. 216.) Kiss Gábor - Tóth Endre Szegvár - Oromdűlő (Csongrád m.) Lásd 115/1. sz. Tapolca — Templomdomb (Veszprém m.) Lásd 207. sz. 150. Tiszabercel — Rigó domb, Kossuth u. (Szabolcs-Szatmár mj (XXI). Építkezéskor végzett földmunka során egy ép későneolit tálat, nagy mennyiségű Árpád-kori és néhány bronzkori cserepet találtak a környékbeliek. A közelben egy melléklet nélküli csontváz is előkerült. A terület beépített, ásatás nem folyt. Istvánovits Eszter Tiszadob — Sziget (Szabolcs-Szatmár m.) Lásd 91. sz. 71