Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Árpádkor

lé magasodó dombon helyezkedik el. Sáncai a K-i és a Ny-i oldalon viszonylag épségben, mintegy három m magasan állnak. 1987-ben a vár belsejének kutatását kezdtük el, kb. 250 m

2 területet tártunk fel. Az ásatás során előkerült két földbemélyített ház maradványa, egy kemence, amelyben öt edényt is találtunk, több malomkő, néhány S végű karika, bronz karperectöredék, valamint egy palmettadíszes csontlapocska. Ez utóbbi minden valószínűség szerint egy bőrtömlő szájának a töredéke. Előkerült továbbá nagymennyiségű IX—XI. sz-ra keltezhető kerámiatöredék, állatcsont és égett gabonamag is. Az ásatás egész területén igen vastag, mintegy három méteres kultúrréteget figyeltünk meg. Wolf Mária Esztergom — Szentgyörgymező (Komárom m.) Lásd 14/1. sz. Esztergom — Vár (Komárom m.) Lásd 167/4. sz. Esztergom — Zsidód (Komárom m.) Lásd 176/5. sz. 141. Füzesabony — Kastélydű'lő (Heves m.) (IX). A község belterületétől ÉNy-ra a 3-as és 33-as út kereszteződésétől DK-re vasúti felüljáró építéséhez földbányát nyitottak, 40 sírt tártunk fel, amelyek a bennük talált I. András érmek alapján a XI. sz-ra keltezhetők. Szabó J. József 142. Garáb (Nógrád m.) (XXVIII). A garábi premontrei prépostságot az okleveles adatok szerint 1171, más adatok szerint 1179-ben alapították és 1436-ban már elpusztult. Sikerült megtalálnunk egy egyenes szentélyzáródású, kereszthajós kisméretű templomot és a kolostorépületek egy részét. A templom körüli temetőből föltártunk 14 sírt. Csupán két sírban találtunk mellékletet, két S-végű hajkarikát. A kerámiaanyaga XII—XIV. sz-ra datálható. A feltáráson részt vett Kató Sára régész és Majcher Tamás. Bodnár Katalin Gyomaendrőd, 6. Ih. (Békés m.) Lásd 168. sz. Gyomaendrőd — Endrőd (Békés m.) Lásd 81. sz. Gyula - Kastélykert (Békés m.) Lásd 170. sz. Hantos — Juhászállás (Fejér m.) Lásd 21. sz. 68