Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)
Népvándorlás kor
során 15 sír maradványait figyelhettük meg. A bolygatatlan sírokból karperecek, dinnyemaggyöngyök, ovális karikájú gyöngycsüngős fülbevalók ill. öntött bronz övveretek kerültek elő. Valamennyi lelet a VIII. sz-ra keltezhető. Értékes megfigyeléseket tehettünk a vázak alatti faszerkezetekkei kapcsolatban is. Munkatársak: Ács Csilla régész, Czabarka Zsuzsannak grafikus. Varga András geodéta (SzMFM). Az ásatáson részt vettek a JATE BTK régészhallgatói (Anders Alexandra, Bozsik Katalin, Cseh Julianna, Dudás Andrea, Kertész Róbert, Pölös Andrea), valamint Jekatyerina Geldina Izsevszki (Szovjetúnió) régészhallgató. Kürti Béla 115/1. Szegvár — Oromdűlő (Csongrád m.) (XXIX). A már ismert kora avar temető területén újabb 2700 m 2-nyi felületet tártunk fel. Az előkerült 150 sír három különböző korszak emlékanyagát tükrözte. Három kirabolt szarmata sír mellett 57 kora avar temetkezést bontottunk ki. A XI. sz-i temetőrészhez tartozik 90 feltárt sír, melyekben részletmegfigyeléseket tehettünk a haj és a nyakékszerekre vonatkozóan. Nagy valószínűséggel a temetőt az Árpád-kori Szegh faluhoz köthetjük. Munkatársak: Szőke Ágnes és Vidovics Teréz restaurátor, Czabarka Zsuzsa rajzoló. Az ásatáson részt vettek: Vörös Gabriella, Galántha Márta, Nepper Ibolya, Istvánovits Eszter régészek, Marcsik Antónia, Szalay Ferenc (JATE, Embertani Tanszék), szegedi régészhallgatók, Rózsa Gábor földmérőmérnök. Lőrinczy Gábor 115/2. Szegvár - Sápoldal (Csongrád m.) (XXIX). Az 1952-ben előkerült és az 1986-ban azonosított avar sír környékének régészeti kutatását fejeztük be. Újabb sír nem került elő, de megnyugtató módon körbe ástuk a kiscsaládi temetőt. Lőrinczy Gábor 116. Szekszárd - Bogyiszlói úti avar falu (Tolna m.) (XXXI). Az 1975-ben megkezdett feltárás befejeződött. Az avar falu a Duna árterületének szárazulatán helyezkedett el, az alacsonyabb részeken kelta telepnyomokat is megfigyelhettünk. A település edényégető műhelyei folyamatos termelés mellett a VII. sz. első évtizedeitől lényegében az egész Dunántúl területét el56
