Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Római kori barbár

hajlított lábú fibulák, üveg pohártöredékek tartoznak a későszarmata telepanyaghoz. Dinnyés István 84. Kálmánháza — Tó utca (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI). Kálmánháza környékén az ún. Pongós ér két partján nagy kiterjedésű, láncszerű szarmata település maradványai figyelhetők meg. Legutóbb a Tó u. 36. sz. ház mellett vízvezeték árkának ásásakor vágtak át hat objektumot, közöttük egy kemencét. A helyszíni szemlén részt vett Páll István néprajzos (JAM). istvánovits Eszter Kiskundorozsma — Rózsalapos (Csongrád m.) Lásd 145. sz. Lajosmizse — Halompart (Bács-Kiskun m.) Lásd 27. sz. 85. Mezőberény, Homokbánya (Békés m.) (II). A Köröstarcsai út Ny-i oldalán, a körgát tövében 1986 őszén nyitott bányából szarmata és kelta kerámiatöredékek kerültek elő. A helyszínelés során számos fekete és vörös égett folt rajzolódott ki a megnyitott felületen. A leletmentést 1987-ben kezdtük meg, melynek eredményeként egy kelta házat, kemencét, 11 kelta és szarmata kori gödröt, valamint egy erősen megbolygatott, melléklet nélküli sírt tártunk fel. A leletmentést a bánya bővítésének megfelelően a jövőben tovább folytatjuk. Nikolin Edit 86. Nagykörös, Száraz dűlő (Pest m.) (XX). 1987-ben későszarmata települési objektumok (négy gödör és hat árokrészlet) és 34 avar sír látott napvilágot a lelőhely 1984-ben megkezdett feltárásán. A VII. sz. utolsó harmadára és a VIII. sz-ra keltezhető temetkezések közül leletanyag tekintetében a négyszögletes lemezes (57. sz. sír), a karikacsüngős (64. sz. sír) és az öntött, olykor ónozott bronz (84., 87., 90. sz. sír) övgarnitúrás sírok a legjelentősebbek. Említésre méltó a lelőhelyen új temetkezési szokást dokumentáltunk a 73. sz. sírban, ahol az aranyozott bronz gyöngycsüngős fülbevalós csontváz mellett és felett ácsolt gerendaszerkezet nyomai látszottak. Korlátozott anyaggyűjtésünk szerint eddig egyedülálló jelenség az 57. sz. sír koporsó feletti kitöltésében észlelt oszlopnyom, amelyet feltételesen sírjelként értelmezünk. A szórványemlékek legszebbike egy poncolt díszű arany korong, amely a középső bronzkorból származik. Simon László 45