Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Őskor

kaiméval észlelt kerítés-árkát szakaszosan megtaláltuk a Ny-i és É-i oldalon is, aminek következtében kirajzolódott a telep teljes, nagyjából vese alakú kiterjedése. A teljes feltárásban még mintegy 1850 m

2 megásása szükséges. Az idén is a megszokott leletek kerültek napfényre: legjelentősebb volt három réz ár. A rézkori Hunyadi-halmi kultúra gazdag anyagán kívül az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája, a badeni kultúra bolerázi csoportja és a korai bronzkor volt képviselve. Rátaláltunk az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának három sírjára is. A telepjelenségek közül érdemes megemlíteni, hogy a telep kerítésének DNV-i szakaszán egy figyelőtorony is állhatott. Az ásatáson Wollák Katalin vett részt. Patay Pál 49. Tiszanána — Dinnyehalom Heves m.) (IX). A község határának É-i, Kömlővel határos részén, leletmentés során a tiszapolgári kultúra körárkos építményének nyomait figyelhettük meg. Szabó J. József 50 Törökbálinti Pest m.) Tulipán u. 19. (XXXII). Bronzkori urna töredékei és égett emberi csontmaradványok kerültek be a múzeumba. A leleteket a fenti helyen (az Anna hegytől É-ra, a Diósdi út elágazásától nyíló utca szélső telkén) a lakóházhoz tartozó gyümölcsösben találták ásás közben még 1982-ben. A tulajdonos szerint a gyümölcsösben és a konyhakertben a kerti munkák során azóta is kerülnek elő szórványosan cserepek. A lelőhely új, nem azonosítható az MRT XI11/1. kötetében szereplő egyetlen lelőhellyel sem. Holport Ágnes 51.Túrkeve - Terehalom (Szolnok m.) (XXXIV). Folytattuk a feltárást az 1986. évi 10 x 20 m-es szelvényben. Lebontottuk a 2. szint 1. házának álló falcsonkjait, hogy megállapíthassuk a fal szerkezetét. A fal vonalában egymástól 60—80 cm távolságra 15—30 cm átmérőjű, a ház hosszanti tengelyében pedig hat db 30 cm átmérőjű cölöplyuk sorakozott. Az oszlophelyekből tehát cölöpvázas, nyeregtetős épület rekonstruálható. A talaj elszíneződéséből 30—40 cm-es falvastagságra következtethetünk. A fal belső oldalán nyomokban 5—6 cm-es vakolatszerű tapasztást is megfigyeltünk. A házon belül, a két eltérő funkciójú helyiség között tartós osztófal nem volt. Az oszlophelyek elhelyezkedéséből arra következtettünk, hogy a ház bejárata a hosszanti, DK-i oldalon volt, és a fapadlós helyiségbe vezetett. A lesározások közül a legjobb 24