Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

letmaradványokat elbontották, a terep egyenetlenségeit kiigazították, a göd­röket betöltötték, a középkori település hulladékát elplanírozták. A lelőhely a középkori Szentendre központi részéhez tartozik. (MRT 28/3. lelőhely.) Tettamanti Sarolta 203. Szentkirály (=Lászlófalva) - Templom dűlő - ref. templom (Bács­Kiskun m.) (XLVII). 1987-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum folytatja a feltárásokat a „Középkori agrártelepülések régészeti kutatása" téma kereté­ben. A középkori templom helyén álló református templomtól DK-re egy XV-XVI. sz-i beltelek teljes feltárását zártuk le (kiterjedése mintegy 3000 m 2). Ez a második teljesen feltárt középkori beltelek Szentkirályon. Előke­rült két, földbe mélyített gazdasági épület (23.24. épület), az egyik a település keletkezésének, a kunok megtelepedésének korából származik (XIV. sz. má­sodik fele). Ezt a legelső településréteget szintben is sikerült elkülöníteni. Körülkerített állattartó helyeket (karámfalakat), gabonásvermeket, vízelve­zető árkokat is tártunk fel. DNy felé egy másik beltelken külső kemencés há­romosztatú lakóház feltárását kezdtük meg (22. épület). A templomtól D és DNy felé tisztáztuk az Árpád-kori temető kiterjedését (327—355. sz. sír). A temetőnek ez a része is több rétegű. Ujabb stratigráfiai megfigyelések és le­letek arra utalnak, hogy a település területén a XVI. sz. végén nem szűnt meg teljesen az élet, a XVI. sz. első évtizedeiben egyes telkek lakottak voltak. Munkatársak- Ferencz Márta antropológus, Takács István archaezooió­gus. Kassai M. Katalin archaeobotanikus, Balázs György néprajzkutató. Az ásatáson részt vett: Takács Miklós régész, Pölös Andrea egy. hall­gató. Pálóczi Horváth András 204/1. Székesfehérvár - Jókai u. 2. (Fejér m.) (XXX). Az udvar Ny-i végén húzódott a középkori városfal, melyhez a XVII. sz. végén két utca is ve­zetett. Az egykori utcák által közrefogott területen állott Güzeldzse Rüsztem pasa fürdője, melynek alapítása 1561—62 közé tehető. A fürdő néhány rész­letét korábban Fitz Jenő, Gerő Győző és Kralovánszky Alán feltárásai alapján helyreállították. A bemutatott romoktól Ny-ra és D-re, az eddig feltáratlan területeken a fürdő további részleteit találtuk meg. Előkerült a hamam D-i zárófala, az É-i és Ny-i fürdőhelyiségek közül pedig összesen ötöt tártunk fel. Az ásatási terület leletanyaga javarészt XVIII-XIX. sz-i cserépanyag, mely a XVIII. sz-ban itt működő salétromfőző malom elbontása után kerülhetett az 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom