Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

Esztergom—Vár (Komárom m.) Lásd 143/2. sz. 171. Fáj, Fáy-kastély (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). A községben már a középkorban birtokos Fáy család nemesi kúriájáról 1673-ban már van adat. A mai kastély építésére közvetlen adattal a kutatás sem szolgált, elfogadható a szakirodalomban korábban is szereplő XVIII. század közepi keltezés. Az ennél korábbi épületnek csak a pincében maradtak meg nyomai, a D-i épületrész alatti pince É-i részén két korábbi periódus különíthető el. A díszteremnek a homlokzat elé ugró fele később, a belső festés legkorábbi rétege alapján az 1800 körüli éveknél nem később készült. A díszterem második kifestése az 1830-as évek elejére keltezhető, az alsó részen kerültek elő a kanelurázott oszlopok között hegyes-dombos tájakat ábrázoló falkép megmaradt, viszonylag kis felületei. 1844/45-ben készítette Marco Cassagrande olasz szobrász a díszterem három nagyméretű stukkódomborművét és a K-i főbejárat feletti Fáy-címert a harsonát fújó angyalokkal. Lő vei PáI 172. Gyöngyös-Mátrafüred, Benevár (Heves m.) (IX). Az 1982-ben megkezdett ásatás folytatásaként tisztáztuk a rétegtani viszonyokat a középkori vár palotaépületének középső részén (ll/b. helyiség), feltártuk a felső rétegeket a palotaépület K-i szomszédságában levő területen, az itt talált leleteket a XIII—XV. századra keltezhetjük. Az ÉNy-i torony és a palota eddig feltárt részén sikerült elvégeztetni az állagmegóvási munkálatokat is. A vár K-i részén ásott kutatóárkok tanúsága szerint a korábban feltételezett DK-i toronnyal nem számolhatunk. A vár bejáratának közelében eddig ismeretlen épületének alapfalaira bukkantunk. Az itt előkerült leletek — kerámiatöredékek, vas nyílhegyek, sarkantyú, kések darabjai - a XIII—XIV. század tájára tehetők, ezt támasztja alá az itt talált réz (III. Béla) és ezüst (V. István) pénzérme, az előbbit rétegben figyelhettük meg. Szabó J. József 173/1. Gyula-Gyürke (Békés m.) (II). A Gyula, Siórét 98. sz. tanyáról csontváz került a gyulai múzeumba. A lelőhely azonos a középkori Gyürke 98