Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

A kemence bontási rétegében XIII. századi kerámiát találtunk. A kolostorépület megújítására a XVI. század elején került sor. Ekkor azonban már a nagyobbik pincés épületet is lebontották, és a kolostortól D-re fekvő, - feltehetően gazdasági épületeket - egy K-Ny-i irányú kerítésfallal leválasztották. H. Gyürky Katalin 163. Cegléd-Belterület (Pest m.) (VI). A város belterületén nagy ütemben folyt a gázvezeték fektetés. A középkori Cegléd területén kiásott árkok helyszínelésekor festett középkori cserépedényt és nagy mennyiségű kerámiatöredéket gyűjtöttünk. Részt vett: Borsos Hedvig restaurátor, Reznák Erzsébet népművelő, Kocsis Gyula múzeumigazgató. Tari Edit Csávoly—Szőkedűlő (Bács-Kiskun m.) Lásd 139. sz. 164. Csökmő—Peterd (Hajdú-Bihar m.) (VIII). Szeghalom és Csökmő között víztározó építése ill. halastó bővítésével kapcsolatos földmunkák miatt veszélyeztetetté vált a középkori Peterd falu területe. A leletmentés során feltártuk a falu 10,8 m hosszú és 5,2 m széles, egyhajós, félköríves szentélyű templomának egyes részeit, melyek alapján a teljes alaprajz biztonságosan kiszerkeszthető. Az alapfalakat a D-i oldalon sok helyen teljesen kibányászták, az É-in viszont a tömör sárga agyaggal kitöltött alapozási árkok alját 130 cmes mélységben értük el. A templom körüli temetőből hét sírt találtunk, az egyikben üveggyűrűk kerültek elő. Munkatárs: Gábor Gabriella. Szatmári Imre 165/1. Debrecen-Dombostanya (Hajdú-Bihar m.) (VIII). Feltártuk Parlag falu két középkori egyházát. A Parlagi család XV. század közepén épült 92