Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

dák mélyítését kezdte el a Mélyépítő Vállalat. A szondákat a nevezett várfalnak a volt Karmelita-kolostor (ma: Várszínház, ill. Kommunális Beruházási Válla­lat épülete) ÉK-i sarka vonalába eső szakaszán nyitották a belső oldalon, és 9—12 m mélységig ástak ki. A munkákból sikerült értékes XIII—XIV. századi leletanyagot megmen­tenünk, és a helyszínre vonatkozóan bizonyos korlátozott építéstörténeti megfigyeléseket tenni. E megfigyelések nyomán feltehető, hogy a várfalnak ezen a szakaszán álló, bástyaszerű kiugrás egy a várfalnál épült középkori háznak „köszönheti" létrejöttét. Technikai munkák: Viemann Zsolt. Magyar Kálmán—Bencze Zoltán 162/3. Budapest, I. Hunfalvy u. 8. (III). Garády Sándor 1940-ben már folytatott e területen kutatást, mielőtt az itt álló ház felépült volna, és többek között egy kövezett útra bukkant. 1986 októberében a Hunfalvy u. 8. sz. alatti ház hátsó oldalán, a házzal párhuzamosan egy megközelítően K-Ny-i árkot húztak. Az árokban egy középen osztott, nagy, faragott kövekből rakott utat találtunk, mely nyugatabbra fekszik, mint az az út, amelyre Garády bukkant. Több falat is megfigyeltünk, ezek egyike talán középkori lehetett; előkerült még egy török kori kemence maradványa is. Bencze Zoltán 162/4. Budapest, II. Budakeszi út 91-95. (III). A budaszentlőrinci pálos kolostor. Az 1986-os ásatás a háromhajós templomban és annak közvet­len környékén folyt. Kiástuk a templom É-i mellékhajójának a szentélyét. Ez a szentély szögletes záródású, fél nyolcszög alakú. A szentély Ny-i végében egy É—D-i irányú fal került elő, amely egy rövid szakasz után K-Ny-i irányúvá válik és befut a szetélyfalba. Ez a fal későbbi építésű, mint a szentélyfal. Előkerült a főhajó korai apszisának ÉK-i külső támpillére - DK-it 1985-ben ástuk ki —, sőt kiderült, hogy volt az apszisnak egy É-i külső tám­pillére - amikor a templom főhajóját a XIV. század elején megnyújtották, akkor a falba beépítették e pillért is -, valószínűleg egy D-i külső támpillére is lehetett, ezt viszont a templom átépítésekor elbontották. Igy megállapít­ható, hogy a főhajó korai szentélyének négy külső támpillére volt. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom