Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

TARTALOMJEGYZÉK - Őskor

7/1. Battonya—Gödrösök (Békés m.) (II). A szakáiháti kultúra már ismert lelőhelyén újabb bolygatás történt. A szükségessé vált leletmentésen a kultúra hulladékgödrén kívül egy szarmata kori sírt is feltártunk. Goldman György—Szénászky Júlia 7/2. Battonya-Kerektemplom (Békés m.) (II). Az 1979-ben kibontott templomalap közelében, az országút K-i oldalán folytattuk a munkát, a templomtól mintegy 30 méterre, de ennek ellenére középkori sírt itt már nem találtunk. Ez évben mintegy 120 m

2-t tártunk fel. Előkerült három bronzkori sír (Maros kultúra), két vaskori és két szarmata kori gödör, továbbá két, összefüggéseiben még nem tanulmányozható Árpád-kori árok. Goldman György 7/3. Battonya-Vertán major (Békés m.) (II). A lelőhelyen lévő korai rézkori település feltárását 1981-ben, leletmentés keretei között kezdtük meg, majd 1982-ben folytattuk. Mostani ásatásunka korábbi szelvényekhez csatlakozott, azok Ny-i és É-i oldalán. Ásatásunkon a Körös-kultúra teleprétegét, a tiszapolgári kultúra települési objektumait, egy késő bronzkori gödröt, továbbá egy középkori gödröt találtunk. Az ásatáson a budapesti XIII. kerületi KISZ bizottság által szervezett építőtábor dolgozott, Árkus Péter régész vezetésével. Munkatárs: Goldman György. Szénászky Júlia 8. Berekböszörmény-Homokbánya (Hajdú-Bihar m.) (VIII). 1986. március 25-én Monok Sándor körösszakáli származású tanár, aki műgyűjtő is mellesleg, egy kelta kardot ajándékozott a Déri Múzeumnak. Elmondása alapján ez és még más leletek is kerültek elő Berekböszörményben a Vadászház melletti Homokbányából 1985 őszén, amikor a körösszakáli tsz bérbe vette azt homokbányászásra. Helyszíni szemlénk során 1986, április 1-én csak felszíni jellegtelen kelta és császár kori kerámiát tudtunk gyűjteni a szörnyű pusztítást elszenvedett egykori hátságon. M. Nepper Ibolya 7