Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

TARTALOMJEGYZÉK - Őskor

kortól elválasztó ősi humusz van a felszínen. A talált anyagban van négy temetkezés is, mind a négy csontvázas, és közülük kettő a tiszapolgári kultúra edénymellékleteivel rendelkezik, a másik kettő a tiszai kultúra időszakába tartozik. Az ásatáson részt vett Juhász Irén és Vicze Magdolna. Makkay János 68/1. Visegrád-Diós (Pest m.) (XXXIX). A Vízlépcső építését megelőző munkálatok során a 11 -es műút Gizellatelep és Dömös közti szakaszát új nyomvonalra helyezik. Az előzetes szondázások során a felszíntől 1—2 ásónyomra jellegtelen, durva őskori cseréptöredékek, paticsos elszíneződés bukkant elő; a leletek a középső bronzkor végéhez köthetők. Az ásatáson részt vettek a szegedi egyetem régész szakos hallgatói. Gróh Dániel—Gróf Péter 68/2. Visegrád-Lepence (Pest m.) (XXXIX). 1986-ban a Vízlépcső építését közvetlenül megelőző régészeti feltárásokat folytattuk a Lepence pataktól É felé eső dunaparti terület 11 -es út menti szakaszán. A legkorábbi településnyomok a késő neolitikus—kora rézkori horizonthoz tartoznak. Szórványos leletek kerültek elő a badeni kultúrából. Az urnamezős kultúra HA A, — Aj szakaszából 3,5—4 m mélységből kerültek elő objektumok. Az 1982-ben feltárt császárkori II —

III. századi hamvasztásos temető eddigi 22 sírján kívül további öt sír került elő. Megtaláltuk a temetőhöz tartozó Septimus Severus és Alexander Severus érmékkel és terra sigillatákkal datált római kori járószintet is. Bekarcolt hullám- és vízszintes vonaldíszes kerámiatöredékek keltezik azt a két Árpád-kori, földbe vájt kemencét, melyeket római kori rétegbe ástak, és az egyik majdnem teljes épségben maradt fenn. A kemencékhez tartozó gödör késő bronzkori objektumot metszett át. Az ásatáson részt vettek a pécsi egyetem történelem szakos hallgatói. Gróh Dániel—Gróf Péter 35