Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

TARTALOMJEGYZÉK - Őskor

tatását dokumentálhattuk. A háznak csupán a DK-i sarka nyúlott a D-i szelvényfalba, méreteire, fekvésére tehát biztos adatokat kaptunk. ÉNy—DK-i tengelyű, hosszú tégalalap alakú lakóépület 12—6,5 m-es változó minőségű padlótapasztását tártuk fel. Szélét rendszertelen elosztásban cölöplyukak jelezték. A háznak a DK-i fele erősen megsüllyedt, melyre az alatta lévő 2. szint kibontásakor nyertünk magyarázatot. A 2. szintet az előző év módszerét követve két fázisban bontottuk ki. Előbb az omladékot dokumentáltuk, ezt követte a padlóra bontás. Ekkor ismerhettük meg a ház belső terének különleges kiképzését. A ház valószínűleg két helyiségből állt. DK-i felében helyezkedett el a 4,5x5,5 m-es alapterületű szoba, padlóját 15—20 cm széles deszkalapokkal borították; szintje átlag 30 cm-rel mélyebben feküdt, mint a szomszédos helyiségé. A két helyiség funkcióbeli különbségét az edénytöredékek mennyiségi eloszlása igazolta. A konyhának meghatározható házrészlet DNy-i sarkában mintegy 25 edényt, többségében tálat találtunk egymásba borítva. A fapadlós részen csak néhány edénytöredék került elő. A ház ÉNy—DK-i tengelyű, 12,5x5,5 m-es. Szélét a csaknem körben meglévő felmenő fal csonkja jelezte. A két helyiséget elválasztó közfal nyomait nem találtuk meg, talán fából készült, A szelvény DK-i felét egy 1,5 m széles árok vágta át, valószínűleg múlt századi kutatóárok. Az ásatáson részt vett három svájci, két osztrák egyetemi hallgató, Stanczik Ilona régész, Máthé Márta régész, Kozma Károly fotós. Csányi Marietta- Tárnoki Judit 64. Verseg—Kertekalja (Pest m.) (XLV). Az 1985. évi kutatóárokban megtalált felsőpaleolit telepet tártuk fel. Az előző évi szelvényekhez csatlakozva 60 m

2 felszínt bontottunk ki. A megművelt humuszban későneolit lengyeli telep erősen bolygatott maradványait, szétszántott paticsot, töredékes cserepeket (gödrök alját ?) és néhány pattintott kőeszközt gyűjtöttünk. 100120 cm mélyen, mész-felhalmozódásokkal tagolt, rideg löszszerű talajban bolygatatlan, de szegényes kultúrréteget tártunk fel. A kevés eszköz és a rossz megtartású állatcsontanyag (Rangifer, Bovida) egy idősebb felsőpaleolit átmeneti vadásztanyához tartozhattak. A lelőhelynek elsősorban topográfiai jelentősége van. A feltárás folytatását egyelőre nem tervezzük. Munkatárs: Kővári Klára. T. Dobosi Viola 33