Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

TARTALOMJEGYZÉK - Őskor

alapján Laszlovszky József és Kriveczky Béla terepbejárást végzett az érintett területeken és nyolc lelőhelyet térképezett föl. A gépi munkával párhuzamosan, igen feszített tempóban zajló leletmentő föltárás június végétől szeptember végéig tartott. Ennek során a Zagyva bal oldalán, 3—3,5 km hosszú sávban (hiátusokkal), kb 25 hektár nagyságú területen, az A (II., IV., VI.), B (I., III. felület) és C (VII., VIII., IX., X. felület) részen tártunk föl településeket és temetkezéseket. A leletek összesen tizenegy korszak emlékeit reprezentálják. (Az anyag restaurálása a leletmentés után megkezdődött.) 1. Neolitikum. A korszak középső időszakából (AVK—Szakáihát) két ponton kerültek föltárásra sírok és telepjelenségek (hulladékgödrök), gazdagabb anyaggal. 2. Rézkor. A tiszapolgári kultúrát reprezentáló emlékek is több helyen jutottak felszínre. Kiemelkedő jelentőségű egy erődítés maradványa, melyet a sáncárokkal és a bejárattal együtt kb 2/3 részben sikerült regisztrálni. Az objektumon belül telepnyomokat, így kemencéket, tűzhelyeket, gödröket és állatcsont-felületeket, valamint temetkezéseket leltünk. Az itt és más pontokon talált kerámia rendkívül bőséges. A leletmentésnél valószínűleg a bodrogkeresztúri kultúrához tartozó anyag is került elő. 3. Bronzkor. Igen szórványos telepjelenségeket, gödröket figyeltünk meg ebből a korból. Említésre méltó egy kora bronzkori idol töredéke. 4. Késő bronzkor/kora vaskor. A gávai kultúrát több kisebb, hulladékgödrökből származó leletegyüttes reprezentálja. 5. Kora vaskor. A szkíta időszak emlékei három, egymástól távolabb elhelyezkedő ponton jutottak napvilágra. Az objektumok sorában téglalap alakú, egykor ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű földbe mélyített házakat és nagyobb méretű gödröket tártunk föl, gazdag korongolt és durva kerámiával. 6. Késő vaskor. A kelta megtelepedés korára egyrészt teleprészletek, másrészt temetkezések utalnak. Három felületen bontottunk ki hosszabb téglalap alakú, oszlophelyes földbe ásott házakat. A kerámiaanyag szerényebb mennyiségű. Az egyik magányos ház közelében két sír került elő, vas övlánccal, vas fibuIával és edényekkel. 7. Római kor. A leletmentés egyik leggazdagabb emlékanyaga ebből az időszakból (II.—

III. század) való. Három helyen sírokra, négy helyen pedig telepnyomokra leltünk. Földszíni építmények nyomait, földbe mélyített házakat, szabadtéri kemencéket, vermeket és árkokat (?) dokumentáltunk. A leletanyagban a bőséges korongolt és durva kerámia mellett terra sigilláták is előfordulnak. A temetekezésekből változatos edényanyag, fibulák, gyöngyök, 30