Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

TARTALOMJEGYZÉK - Őskor

42. Nyíregyháza-Közvágóhíd (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI). A lelőhelyről a múlt század óta folyamatosan kerülnek be szkíta és kelta leletek a nyíregyházi múzeumba. 1986-ban a vezetéknek ásott gödörben két urnából és két kisebb edényből álló sírt dúltak szét. A terület ásatásra alkalmatlan (beépített ill. lebetonozott). A sír az energetikai épület és a kör WC közti részén volt. Istvánovits Eszter-Kurucz Katalin Ozora-Vár (Tolna m.) Lásd 191. sz. 43. Öcsöd-Kováshalom (Szolnok m.) (XXXIV). A tiszai kultúra teliszerű kis településén 1983-tól folytatott feltárások befejeződtek. Ennek során 1986-ra 1023 rrT-es összefüggő területen jutottunk le a szűztalajig. Ettől ÉKre és DK-re egy-egy kisebb szondával további települési gócokat vizsgáltunk meg. Az öcsödi lelőhely fő ásatási felületén 150—160 cm vastagságban két fő, egymás feletti házréteget állapítottunk meg több feltöltési szinttel. Ezek a tiszai kultúra I. és II. fázisát képviselik. A feltárás eredményeként világos képet kaptunk a telep belső felépítéséről. A központi részen 4—6 egymás mellé épített, ÉNy—DK hossztengelyű nagy ház állt. Ezek hosszméretei 7—18,5 m, míg a szélességadatai 3,5—8 m között változtak. Az öcsödi épületek mind felmenő falú, felszínre épített, téglalap alakú típusok voltak, amelyeket sátortető fedett. A 2 vagy 3 helyiségből álló házak vázát nagyméretű cölöpök alkották, s ezek leggyakrabban alapárkokban helyezkedtek el. Az épületek központi tömbjét 3—5 m széles, üres terület vette körül, ahol komoly hulladékfeltöltést, szabadtéri tűzhelyek maradványát, kő- és csontfeldolgozásra utaló nyomokat figyeltünk meg. Az említett munkaterület külső határán kezdődtek azok a nagyméretű gödrök, amelyekből egykor a házak építéséhez szükséges anyagot nyerték, s amelyeket később hulladékgödörként hasznosítottak. E gödrökön kívül egy kerítésrendszer földbe mélyített alapárkának nyomait tisztáztuk. A kerítés kb 35x42 m-es területet fogott így Ny-ról, É-ról és K-ről körül, míg D-ről maga az egykori vízpart képezte a település természetes határát. Az öcsödi házak között, néha azokba beásva vagy a körülöttük húzódó üres területen összesen 46 tiszai kultúrába sorolható sírt tártunk fel. Ezek főként ÉK—DNy-i tájolású zsugorított csontvázakat jelentenek. Két esetben a szórthamvas ritus 22