Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

egyelőre csak az É-i hajófal eltérő alapozása - tulajdonképpen egy visszabontott falcsonk utal. A templom körül bolygatatlan temetkezést nem találtunk, az apró leletek közül egy a sekrestye omladékából XVI-XVII. századi cserepekkel előkerült harangtöredék érdemel említést. Konzulens: László Csaba. Tamási Judit 180. Körmend-Kölcsey iskola udvara (Vas m.) (XXXV). Az iskola felújítási munkái és a fűtőmű megépítése előtt szondázó ásatást végeztem, mivel e terület a középkori Körmend egyik központi helye. A nemesi telek XVIXVII. századi gazdasági épületének alapjait találtuk meg. P. Hajmási Erika 181/1. Kőszeg—Gyöngyös u. 19. (Vas m.) (XLV). Az egykori német külvárosban álló — ma egyemeletes — épület kutatására a műemléki helyreállítás előtt került sor. A XVII—XVIII. század fordulójára datálható legkorábbi rész egy szobából és konyhából álló kétsejtű, földszintes ház volt. Az utcára merőleges beépítésű, agyagba rakott vegyes falazatú épület homlokzata höbörcsös, fehérre meszelt volt. A sarkot és a párkányt sima bekarcolás és 30 cm széles fehérre meszelt elsimított sáv keresztezte. A XVIII. század közepén a házat majdnem négyzet alaprajzúra bővítették. Ekkor kerültek az udvari homlokzatra a magas padlás kőkeretes ablakai. Az épület mai formáját a XIX. század első évtizedében nyerte el, amikor ezt a földszintes házat egyemeletes, udvari folyosóról nyíló utcai szobasorral fogadóvá (Fehér Rózsa) építették át. B. Benkhard Lilla 181/2. Kőszeg-városfalak (Vas m.) XLVI). Kőszeg város középkori védművei közül feltártuk az É-i oldalon a Felsőkapu maradványait (1982), a Lombai-tornyot (1983), a K-i oldalon pedig a Csigás-tornyot (1985). A tornyok közötti falszakaszok kutatását a Felsőkapu és a Lombai torony között ásatással nem egészíthettük ki, a Várkör 43. számú telek területén azonban 103