Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

az épület első periódusában földszintes és három részből álló (szoba, konyha kamra) volt, mely a XVII. sz. első felében épült, pince nélkül, agyagba rakott kőből. A városfalhoz csatlakozó, szintén agyagba rakott falu pincéje a XVII. sz. végén készült. A XVIII. sz. első felében azonban már emelet felhúzásával bővítették — téglából — de csak a pince felett, a kaputól jobbra eső részen. Az emeleti helyiségek kialakítása eltérő volt a maitól, a szobák padlószintje mélyebben volt, így az utcára nyíló ablakok íve is. Az 1746-os városképen jól látható ez a furcsa, a kapualjtól balra földszintes, a kapualjtól jobra viszont emeletes kiépítésű ház. A XVIII. sz. második felében újabb jelentősebb átépítés történt, szintén téglából. Az épület mai formáját — mind alaprajzi ki­építését, mind külső formáját tekintve — a XIX. sz. elején nyerte el. B. Benkhard Lilla 172. Kővágóörs, evang. templom (Veszprém m.) (XXXVIII). A temp­lom külső homlokzatán 1982-ben már végeztünk falkutatást és kívül az épü­let környékén szintkutatást. A külső megjelenésében XVIII—XIX. sz-i temp­lom magában rejti egy XIII. sz. első harmadára tehető falusi templom marad­ványait. A román kori templom É-i és D-i homlokzata maradt meg a párkány magasságáig. A templom belsejében megtaláltuk a lebontott egyenesen záró­dó szentély alapfalát. A négyszögletes szentélyhez téglalap formájú hajó csatlakozott. A templomot a XIII. sz-ban D-ről négy román ablak világí­totta meg, ebből kettőt sikerült feltárnunk. A román bejárat Ny-ról nyílt. A templomon nagyméretű átalakításokat végeztek az 1774-es évben. A K-i oldalon a hajóval megegyező szélességű lesarkított szentéllyel bővítettek, melyen D-i oldalán egy ablakot nyitottak, az É-i falon egy falifülkét alakí­tottak ki. A hajó D-i falán egy ablakot, alatta egy bajáratot, az É-i faion pedig három ablakot nyitottak a belső tér megvilágosítására. E korból való a temp­lom É-i, illetve D-i karzata, mely szép fafaragó munka, a padok 1797-ből származnak. A templomon 1794-ben ismét építkeztek, a korábbi festett famennyezetet lebontva csehsüveg boltozatot alkítottak ki a hajórészen. A D-i bejáratot átalakították, és eléje előcsarnokot emeltek. A XIX. sz. ele­jén a Ny-i homlokzaton a hajóval megegyező méretű tornyot építettek, mely 1811 -ben készült el. A templom több középkori és 1774-es nyílásait megszün­tetve a D-i oldalon 1863-ban új nagyméretű ablakokat nyitottak. A szenté­lyen új boltozat készült, melyet a hajó boltozatával egymagasságúra készí­tettek. A kutatás során a hajó belső D-i falán XIV. sz-i középkori falképek 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom