Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)
Közép- és újabb kor
160/7. Esztergom—Víziváros—Berényi Zs. u. 20—22. (Komárom m.) (X). A Berényi Zs. u. 20—22. sz. házak helyére középkori malom, vízemelő gép, ill. török fürdő maradványait lokalizáltuk korábban (MRT 5. 8/2.n. Ih.). A középkori vízműnek a 22. sz. alatt fekvő, sárga homokkő-kváderekből épített ciszternájából (duzzasztómedencéjéből) — amelyet 1965-ig a Vízmű víznyerőhelyként használt — a Duna alacsony vízállása miatt elment a víz, s így mód nyílott kisebb leletmentésre. Kb. 1 m-t mélyítve, az 1965-től 1800-ig terjedő időszak leletei — edénytöredékek, gombok, gyűrűk, bronz feszület (nyakláncról), cseréppipák stb. és kb. 70 db pénzérme (többségük 1800—1815 közti veret) — kerültek elő. A mélyítésnél egy, a mészkőben nyíló kb, 80—90 cm átmérőjű forrásbarlangnak calcitkristállyal borított száját bontottuk ki, majd 25°C meleg víz állta utunkat, bár a betöltődés a ferdén É felé lejtő vizesbarlangban tovább folytatódott Búvár-barlangász 5 m-t halad lefelé e barlangban, s szerinte a betöltődött iszapos törmelék végig nyomon követhető. Sajnos ezek a mélyebben fekvő és 1800 előtt keletkezett rétegződések a továbbiakban csak búvár segítségével tárhatók fel. Mivel a forrásbarlang (a mészkőrepedéseken keresztül) közvetlen kapcsolatban van a Dunával is — a vízierőmű várható duzzasztása és a benne rejlő régészeti leletek miatt egyaránt fontos lenne ezen objektum feltárása még az erőmű megépítése előtt. Horváth István 160/8. Esztergom—Víziváros—Berényi Zs. u. 27. (Komárom m.) (X). A ház előtt, az úttest közepén ásott vízvezetéki árok 110—180 cm mélységben egy török ház omladékában haladt keresztül. Az omladékból (16x25x40 cm) vörös — sárgára megégett vályogtéglák, török edénytöredékek és vaszabla került elő. Horváth István 161. Gyöngyös-Mátrafüred, Benevár (Heves m.) (IX). Az 1982 óta végzett ásatás részeként folytattuk a középkori vár romjainak feltárását. Teljesen feltártuk a palotaépület É-i részét (II. sz. helyiség). A palotától K-re ásott. III. sz. kutatóárok metszetfalában végzett aprólékos részletmegfigyelésekkel sikerült adatokat nyerni a vár építésének, használatának és pusztulásának történetéhez. A humuszréteg felett, néhány helyen apró faszénszemcsék jelentkeztek, amelyre változó vastagságú feltöltést hordtak, ezt a pa89
