Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

206/3. Veszprém-Vár, Tolbuhin út 35-37. előtti úttest (Veszprém m.) Tovább folytatva a közműalagút építése miatt elpusztításra ítélt területen ko­rábban megkezdett feltárást, elért eredményeink az alábbiak: a) A Szent György kápolnától Ny-ra fekvő úttest alatt, a kápolnától 13,0-19,6 m között, törtköves, habarcsba rakott, átlagban 0,9-1,0 m széles, sziklára alapozott, visszabontott fal került elő, amely derékszögben D felé megtörve 5,6 m hosszan, egyenes fallezáródású véggel folytatódott. b) E D-i fallezárás előtt közvetlenül, K-Ny-i irányban, 0,8 m széles kö­tőanyag nélküli törtköves vízelvezető falcsonk, ill. habarcsos humusszal bete­metett árok került 7 m hosszan megfigyelésre. c) Ez utóbbi a X—XI. sz-ra keltezhető főfalas építkezést megelőző 0,35—0,45 m átmérőjű facölöpös építményhez tartozhatott, amelynek alap­rajza és funkciója az élő közművek, ill. az álló házak miatt nem volt meghatá­rozható. d) A habarcsos, törtköves fallal együtt kellett funkcionálnia annak az É-D-i tengelyben fekvő, egymástól 3 m-re megépített oszlop (?), pillér (?) alapozásnának, amely ugyancsak a sziklára volt lealapozva, és a visszabontott alapfal koronája is azonos szintű volt az ,,a" pontban említettével. d) Az ,,a" és a „d" pontban említett falak elbontása a rétegtani adatok szerint a késő Árpád-korban lehetett. Mindkettő egyformán tartozhatott épü­lethez vagy kerítéshez. Mindkét lehetőség mellet és ellen komoly érvek szól­nak. Csak valószínűsíteni lehet, hogy a facölöpös építkezés egy korábbi (X. sz.?), a kőfalas pedig későbbi (XI. sz.?) fejedelmi (?) — király-ispáni (?) — püspöki (?) palatium része lehetett. f) Az elbontott kőfalak felett XIII-XIV. sz-i temetkezések voltak. g) E temetésre É—Déi lejtésű, téglából épült, zárt vízelvezető csatorna készült a XIV—XV. sz-ban. Szintje megegyezik a korábban megtalált székes­egyház Nyi-i kapujának szintjével. h) E felett újkori épülettörmelékes planírréteg került megfigyelésre a XVIII. sz-i szinttel megegyező mai járószintig. i) Az összes jelenséget a megindult építkezés során 5 m-es sávban elpusz­tították. Kralovánszky Alán 207. Visegrád-Bene telek (Pest m.) (XXXIX). A telek K-i részén épülő sportpálya helyén leletmentést végeztünk. A pálya felületéről kb. 30—40 cm vastag humuszt távolítottak el gépi úton. Az így felszínre került 10—20 cm 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom