Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

helyiségeket kőbordás boltozatok fedték. A D-ről csatlakozó szobákat azonban síkmennyezettel borították. A helyiségeket kandallók és kályhák fűtötték ki. E részhez D-ről csatlakozó 9 m hosszú szakaszt egy háromosztatú pincével látták el. A pince lejáratát az épületre merőlegesen alakították ki. A rámpás lejáratot dongaboltozattal fedték le. A lejárat felső és alsó lejárati nyílásait élszedett, félköríves kőkeretekből képezték ki. Az épületet egy 300-360 m széles, 200-250 cm mély, sövénykerítés határolta árok övezi, mely a K-i homlokzat előtt (a bejáratoknál) megszakad. Feltehető, hogy ezen a szakaszon az árkot palánk váltotta fel. A Tari család kihalása után (1472) birtokaikon a Kompolti és a Guti Ország család osztozott meg. Ezután Tar mint birtokközpont elvesztette jelentőségét. Az enyingi Török család birtokainak összeírásakor (1569) a castellum már csak mint rom került fel a listára. Juan A. Cabell

o Tatabánya—Alsógalla (Komárom m.) Lásd 112. sz. Tiszadob—Sziget (Szabolcs-Szatmár m.) Lásd 53. sz. 200. Tiszaeszlár és Tiszanagyfalu közt (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI). Az árvízvédelmi töltés erősítéséhez a Szurok-páca dűlőben lévő névtelen halmot és a Sinka dombot gépekkel elhordták. Ugyancsak megbolygatták a Kis Csipő halmot, valamint a tiszaeszlári ótemető dombját. A munka során az ótemetőben XIX. sz-i ónfedeles koporsó maradványai kerültek elő. A Sinka dombnál pedig egy melléklet nélküli D-é-i tájolású sír a halom oldalában. A munkák bejelentése előtt a Szurok-páca dűlői halomban elbeszélés szerint három zsugorított váz került elő. Istvánovits Eszter—Kurucz Katalin—Németh Péter 201. Ugod, ált iskola udvara (Veszprém m.) (XXXVIII). Az iskolaépítésével kapcsolatban sok törmelék került elő két alkalommal. Itt gondoltuk a középkori templom helyét, azért ásatáson akarunk erről meggyőződni. Szétdúlt sírok kerültek elő mellékletek nélkül. Mithay Sándor 114