Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

Ny-i várfal jelentős szakaszát. A palotabelsőben kisebb vizsgálatokat végeztünk, teljesen feltártuk a DNy-i sarokhelyiség gazdag leletanyagot tartalmazó emésztőaknáját, a D-i szárnyban egy kandalló maradványait határoztuk meg, s az emeleti részeken tisztáztuk az épület XVI. sz. eleji reneszánsz átépítésének melékeit. A palota és a várfalak között további jelentős hódoltságkori objektumokat — különböző sütőkemencéket, gerendavázas és cölöpszerkezetű építményeket — tártunk fel. Ujabb kerek vermek is előkerültek a K-i oldalon. Ez utóbbi részen a várfal mindeddig nem került elő — valószínű, hogy a XVI — XVII. sz-ban alapjaival együtt elbontották. Feltételezhető vonalától Ny-ra újabb őskori — további kutatást igénylő — telepnyomok mutatkoztak. Az ÉNy-i palotasaroknál feltételezhetően az ide nyíló kettős árnyékszékaknával kapcsolatos vastag szemétréteg feltárását kezdtük meg, melynek kiemelkedő leletei, különböző, részben eddig ismeretlen típusokat képviselő XV. sz. végi — XVI. sz. eleji kályhacsempék. Az iskolaudvarban már csak a kőalapozás maradt meg a korábban feltárt DK-i saroképítménnyel alaprajzában nagyrészt megegyező DNyi- kerek toronyból, s ugyancsak a kőből épített, rézsüs alsó szakaszát tártuk fel a Ny-i várfal D-i felének is. Egy ponton elértük a Ny-i várárok alját. A palota DNy-i, földszinti termében különösen nagy mennyiségű összeállítható edény került elő a Ny-i falazott emésztőaknából, többségük a hódoltság korából származik, de az elsó éremmel datált rétegek XV. sz-i kerámiát is tartalmaztak. A K-ről szomszédos helyiség D-i falában egyszerűbb gótikus sarokkandalló részleteit bontottuk ki a XVIII. sz-i falazatból. Főként a XVI—XVIII. sz-i feltöltési régetekből továbbra is jelentős mennyiségű gótikus és reneszánsz kőfaragvány került elő. A gótikus vörösmárvány-töredékek mellett kiemelendő egy reneszánsz ballusztrád számos eleme, mely utóbbiakból annak rendszere is nagyrészt meghatározható volt. Munkatársak: Kcppány Tibor (építészet és kőfaragványok). Gerelyes Ibolya (hódoltság kora), Kisfaludy Júlia (őskor), Vizi Márta és Gere László, valamint Tóth Ferenc építészhallgató. Feld István 185. Pápa-Teleki B. u. 36. hrsz. telek (Veszprém m.) (XXXVIII). Bélelt palánk, illetve latorkert (?) nyomai kerültek elő. Több periódusú építésről lehet szó, amelyek egyeznek a metszetek és történeti írott források (pl. Martonfalvay Imre deák) adataival. A kerámia, fém és üvegtárgyak alapján a védművek egyes periódusait a XVI—XVII. sz-ra keltezzük. A XVIII. sz-i tereprende102