Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

tornya, bejárata a Ny-i oldalon volt, ablakai a mai barokk nyílások helyén lehettek. A XIV. sz-ban készült a ma is használatos tengelypilléres, sokszögzáródású, bordás boltozatos szentély. A Ny-i homlokzat elé alul négyszög, felül nyolcszög alaprajzú tornyot emeltek. A templom új bejáratát a D-i oldalon nyitották. Az É-i hajófalhoz kis kétszintes (alul ossarium) sekrestyét toldottak. A XVIII. sz. közepe táján a hajót megmagasították, újraboltozták, új karzat készült (a mai múlt századi). A XX. sz. elején javításokat végeztek a templomon, akkor nagyobbították meg a sekrestyét is. A templomban számos melléklet nélküli, erősen bolygatott sírt találtunk. Gál né Lászay Judit 165. Bánokszentgyörgy — Szentmihálytető (Zala m.) (XIX). A késő középkori falu 1983-ban elkezdett kutatását folytatva, hét házmaradványnál és a templom helyén végeztünk feltárást. A házak helyének és kiterjedésének pontosabb meghatározásán kívül tűzhelyük kibontására került sor; hat háznál kemence volt, amelyeknek többször megújított fenéktapasztásába cserépedény töredékeket tapasztottak. Az 1. sz. háznál viszont kályha kőből rakott alapját, kályhacsempék és kályhaszemek töredékeit találtuk. A kemencék szájának és a hozzácsatlakozó előterük vizsgálatából kiderült, hogy a 6. sz. ház az utca tengelyével párhuzamosan helyezkedett el. Egy másik feltárási területen, a 9. sz. háznál, valószínűleg két régebbi házra ráépített, újabb ház maradványai kerültek felszínre. A feltárt részekből úgy látszik, hogy az egyik régebbi ház kemencéjét, egyik oldalfalát meghagyva, az újabb ház kemencéjének előteréül használták fel; a régebbinek egymás fölött három, az újabbnak hat fenéktapasztása látszott. A régebbi háznak cölöpökkel és karókkal erődített alapozása, az újabbnak egymástól távol 1—1 kisebb kővel erősített alapozása volt, a tetőgerincet az újabb ház tengelyében előkerült két nagyobb gödör és a benne talált faszénmaradvány alapján faoszlopok tartották. A házmaradványokból, de főként a kemencék kibontott fenéktapasztásaiból kerültek elő nagyobb mennyiségben cseréptöredékek, amelyek a XV—XVI. sz-ra keltezhetők. Az alapozásában is teljesen szétbontott templomnál a félköríves szentély É-i és a hajó É-i alapozásárka egy részének kibontásával a templom alaprajzát és méretét tisztáztuk. Az ásatáson részt vett Takács Miklós és Tamási Judit egyetemi hallgató. Holl Imre — Parádi Nándor 88