Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Árpád-kor

késő középkori falszakasz. 257,50 m magasságban kialakított járószinten XV. sz-i, töredékes feliratú püspöki sírkő alsó fele feküdt másodlagos elhelyezésben. A falak tanúsága szerint e helyen nem volt utca a középkorban. Az Árpád-kori fal valószínűleg korai ispáni (?), püspöki (?) épülettel vagy kerítésfallal, ill. egyéb ismeretlen rendeltetésű építménnyel hozható összefüggésbe. A barokk kori járószint a mai járószinttel (259,20 m) azonos. Munkatársak: Perémi Ágota, Rainer László. Konzulens: Balassa László. Kralovánszky Alán 160. Visegrád - Várkert (Pest m.) (XXXIX). Az Árpád-kori település plébániatemploma körüli temetőből feltártuk a 28—29. számú sírt. Három sírban volt pénz (kettő Árpád-kori, egy Anjou-kori), kettőben gyűrű, kettőben övcsat, egy sírban pedig S hajkarika. A temető kiterjedt a település korábbi részei fölé is. A sírok alatt két földbeásott házat (28-29. sz. ház) találtunk, közülük csak a 29. számút tártuk fel teljesen. A kőkemencés házba három nagy verem mélyedt. A házakon kívül is voltak igen nagy méretű vermek. A házakból és a vermekből X-XI. sz-i leletanyag került elő. Az ásatáson részt vett Szende Katalin és Szemán Attila egyetemi hallgató, Trunk Károly és Vörös István a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint Gróh Dániel és Gróf Péter a visegrádi Mátyás király Múzeum munkatársa. Kovalovszki Júlia 161. Zalavár - Vár (Zala m.) (XL). A Várszigeten tovább kutattuk a ,,sziget" É-i felén jelentkező belső erődgyűrűt, melynek É-i szakaszára 1981-1982-ben kaptunk jó támpontokat, K-i kiterjedését pedig 1983-ban sikerült tisztázni. 1984-ben ennek a belső palánkvárnak D-i és Ny-i szakaszából kaptunk meg részleteket. Bár a Ny-i záródás még nem tisztázott, az eddigi eredmények egy, a vártnál nagyobb kiterjedésű, 150—200 m közötti átmérőjű belső erődítésre utalnak a sziget külső szélét követő erődítésen belül. Az erődgyűrűn belül különböző rendeltetésű épületek várhatók, az erődítés kiterjedésének kutatása folyamán jelentkezett egy IX. sz-i templom, körülötte többrétegű temetővel és ettől kb. 40 m-re egy profán épület. Feltehetőleg a IX. sz-i „akropolisz" áll jelenleg feltárás alatt, melynek szerkezetében a frank ,,Pfalz"-ok szerkesztő sajátosságai is észlelhetők, vagyis a topográfiai szempontokból is sokat vitatott ,,Pribina-vár", illetve a forrásadat alapján ezen belül emelt Mária templom. Az újabb kutatási eredmények 85