Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Árpád-kor

leletmentést folytattunk, fő célunk az 1983-ban jelentkező templommaradványok tisztázása volt. Annak ellenére, hogy a területet korábbi beásásokkal nagy mértékben megbolygatták, és az itt nyitott homokbánya a falalapozás kitermelését is jelentette, sikerült a XII. sz-ra datálható épületet alaprajzilag tisztázni. A téglából és homokkőből épült, keletelt templom teljes hossza 14,5 m, szélessége 9 m, szentélye enyhén trapezoid, egyenes záródású. Bár a kőalapozás csak kisebb szakaszokon maradt meg, az alapozási árok (sz: 100—110 cm) teljesen lehatárolható volt, mivel alját sűrűn verték ki 5070 cm hosszú facölöpökkel. Ennek az alapozási technikának legközelebbi területi párhuzamait a zalavári IX—XVI. sz-i építészeti emlékek szolgáltatják. A „Huszárvár"-i templom közvetlen környékén eddig 81 sír jelentkezett, helyenként három-négyrétegű temetkezés. Az 1984. évi eredmények alapján az is világos, hogy a templomot egy korábbi temető területén emelték, és valószínű, hogy ennek a temetőnek „magja" egy olyan templom volt, melyet a feltárt maradvány közvetlen előzményének kell tekintenünk. A feltárás alatt álló komplexumtól É-ra, 1983-ban jelentkező cölöprendszer további kutatására 1984-ben nem kerülhetett sor, ez a nagyméretű cölöpökből álló konstrukció részben kapcsolatban lehet azzal a dorongúttal, mely a „Huszárvárának nevezett egykori szigetet a tőle K-re fekvő ún. „Rezes" szigettel összekötötte, ahol a különböző periódusú őskori objektumokon kívül IX. sz-i telep és temető objektumait mentette meg az 1981—82. évi leletmentés. Az ásatáson rövid ideig Perémi Ágota vett részt. Cs. Sós Ágnes 146/1. Esztergom — Szentgyörgymező, Dózsa György tér 1. (Komárom m.) (X). A Városgazdálkodási Vállalat irodaházának DK-i oldalán ásott árok Árpád-kori településréteget és egy kelta gödröt vágott át. A kelta gödörből LT—D cserepek mellett bronzöntő műhelyre utaló maradványok (olvasztótégelyek) töredékei, kemencetapasztások, fúvócsövek töredékei), a fölötte lévő rétegből XII—XIII. sz-i edénytöredékek kerültek elő. Horváth István — H. Kelemen Márta 146/2. Esztergom — Szent Tamás-hegy (Komárom m.) (X). A Kálvária csatornázása során szétbontották az 1823-ban épített lépcsőt és útburkolatot. Az alsó lépcsőkből értékes kőfaragványokat bontottak ki, és vittek a múzeumba: XII. sz-i, vörösmárvány oszloplábazat; a Szt. Adalbert templom XII. sz-i díszkapujának (Porta Speciosa) kapuszárnykövéből származó első 79