Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)
Őskor
kisebb gödör köré épített, római téglákkal alapozott sározott lapú tűzhelyekből álltak. Az ásatáson részt vett: Gál Zoltán régész-asszisztens. Hon ti Szilvia 59/2. Vörs - Papkert-A (Somogy m.) (XIV). Az 1983-ban kutatóárkokkal felderített terület É-i dombján folytattuk szelvények kijelölésével az ásatást. A feltárás megkezdése előtt ezen a területen is végeztünk geomágneses leletfelderítést. A feltárt terület és a mágnesesen felmért terület térképeinek összehasonlítása még folyamatban van, annyi azonban máris megállapítható, hogy a régészeti jelenségek térképéhez képest valamelyest csúszik a mágneses raszter — kb. 1 m-t. A terület K-i oldalán igen mély (helyenként 1—1,5 m) fekete humuszréteg található, ez a mágneses felmérésen is jelentkezik. A végül Ny felé tágított feltárási területnek a Ny-i (É—D irányú) 10 m-es sávjában nem végeztünk előzetesen mágneses méréseket. Közel 1900 m 2 összefüggő terület régészeti feltárása történt meg. Az őskort késő bronzkori mély, méhkas alakú vermek és egyéb kisebb gödrök képviselték. A későbbi korok objektumai közül kiemelkedő jelentőségű az ÉK-i sarkán kőkemencés, lekerekített sarkú, közel négyzet alakú VIII—IX. sz-i földbeásott lakóház. A számos tapasztott aljú kemencével vagy szabad tűzhellyel rendelkező középkori földbeásott építmény a XIII—XVI. sz-ra keltezhető. Munkatárs: Honti Szilvia régész és Tálos János geodéta. Költő László Vörs — Papkert—B (Somogy m.) Lásd 134. sz. 59/3. Vörs — Tótok dombja (Somogy m.) (XIV). A Kis Balaton program keretében a lelőhelyen szondázó jelleggel nyitottunk két 40x1,5 m-es árkot. Az egyikben a kora bronzkori kisapostagi kultúra mintegy 2,5 m mély, felső részén 3 m széles árkát találtuk meg. Az ároknak 6 m-es szakaszát tártuk fel, betöltésében igen gazdag cserép- (bögrék, fazekak) és csontanyag volt, egy ciprusi tű is előkerült. Honti Szilvia 60. Zalavár — Basasziget (Zala m.) (XVI). A kis-balatoni rekonstrukció II. üteméhez kapcsolódó régészeti kutatások előkészítése során, 1983-ban próbaásatást végeztünk a Zalavárihát K-i peremén fekvő, mintegy 100x70 m kiterjedésű szigetszerű kiemelkedésen. Az előzetes kutatás tanúsága szerint az 31
