Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Őskor

lak, — árak, egy márványból készült véső, a változatos típusú idolok és oltárkák a késői neolitikum időszakának használati eszközeit, viseleti tárgyait és hitvilágának emlékeit tárja elénk. Ez utóbbival összefüggő az egyik unikálisnak számító festett szentélymodell is. A középkori temető sírjainak dokumentálása mellett, az őskori házak által szabadon hagyott térségben, zsugorított ritusú, összefüggés nélküli, a korszakra jellemző temetkezéseket találtunk. Több alkalommal megfigyelhettük az egész csontvázat fedő vörös okkerfestés nyomait. A temetkezések általában melléklet nélküliek, de néhány esetben spondylusból és csontból faragott gyöngyök, kagylócsüngők, valamint egy kőbalta kerültek elő a sírokból. Az ásatási team résztvevői: Kalla Gábor, Oravecz Hargita, Seleanu Magdaléna, Siklódi Csilla, Vincze Magdolna, Somogyi Péter. Közreműködő munkatársak: Judith Rasson, Kovács Márta, Pálfay Krisztina, Pintér Erzsébet és Zamadits Ágnes. Raczky Pál 43. Pécs — Jakabhegy (Baranya m.) (XXIV). A vaskori földvár és halomsírmező feltárását 1984-ben a földvár erődítésrendszerének és belső szerkezetének kutatásával folytattuk. A Jakabhegy fennsíkjának D-i, nagyon meredek lejtőjének peremén húzódó sáncszakaszt vágtuk át (F/ll. számú szelvény). A mindössze 1,2—1,4 m magas sánc itt földből épült, amelyet a külső és a belső oldalon is egy-egy kősor kísér a sánc lábánál; a sánc feltöltésében későbronzkori cserepek kerültek elő. A sáncot átvágó F/ll. számú szelvényt a földvár belseje felé 100 m-rel meghosszabbítottuk; benne településnyomokat nem találtunk, viszont az egykori sziklafelszínt kibontva előkerültek a sáncépítéskor végzett ,,kőbányászás" nyomai. Ennek tanúsága szerint a sánc építéséhez felhasznált követ a közvetlen közelben, a sziklafelszínről fejtették ki. A földvár Ny-i oldalán húzódó É-D-i irányú sáncszakasz átvágását is megkezdtük (F/lll. számú szelvény). A lejtőperemre épült magas sánc kőből és földből készült, a belső oldalán a sánc lábánál keskeny vízlevezető árkot találtunk. Az árok szélén LT-kori, széttört gráfitos-fésűs csöbör cserepei voltak. A sáncátvágásban a Ha C-korú halomsírok felhordott maradványai is előkerültek (a késő bronzkori edénytöredékeken kívül). Maráz Borbála Rákóczifalva — Kastéiydomb (Szolnok m.) Lásd 124. sz. 23