Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Őskor

ján feltételezhető, hogy szimbolikus sír volt; egy sír esetében az esetleges kultikus kannibalizmus is feltehető; két edénytemetkezést is találtunk: csőtalpas tálakban csecsemőcsontvázak feküdtek, hasonló leletek a magyarországi neolitikumban eddig ismeretlenek voltak. A legtöbb csontváz közepesen zsugorított, jobb oldalán fekvő, legtöbbször Ny—K-i irányban. A mellékletek között edényeket, csiszolt és pattintott kőeszközöket, csontszerszámokat, kagylórézékszereket találunk. Feltűnő a rézleletek nagy száma a mórágy-tűzkődombi neolitikus sírcsoportban. A sírokon kívül előkerült egy gödör, melyben őstulok két szarvát helyezték el, és olyan objektum is, melyben embercsontok, kerámia, állatcsont, kutyakoponya kerültek elő. Az ásatáson részt vett Egry Ildikó régészhallgató és Markó László. Gaál István 38. Nagyberki - Szalacska (Somogy m.) (XIV). 1984-ben megtörtént a földvár platója É-i részének geodéziai fölmérése. Az idei kisebb volumenű ásatás a tavalyi szelvény mellett nyitott 3x3 m-es területen folyt. Megtaláltuk a tavalyi sározással alapozott ÉNy—DK-i irányú, cölöpsorral szegélyezett késő bronzkori ház folytatását, vége azonban túlnyúlt szelvényünkön. Ezen kívül számos mély, kerek, enyhén hasasodó kelta kori, lekerekített négyszög alakú kora vaskori vermet tártunk fel. Az egyik kelta gödörbe beleásva két római kori bronz edényre (szűrő és kerek tál), egy kora vaskori gödörbe ásva III. sz-i római kincsre bukkantunk. Utóbbi három bronz edényt (csőrös kancsót, szűrőt, kerek tálat), bronz tárgyakat (csüngőket, tintatartót, veretet, kulcsot) s vas eszközöket (fejszét, ekepapucsot, ekecsoroszlyát, vonókést, kulcsot, bográcsfület, láncokat stb.) tartalmazott. Munkatárs: Horváth László. Az ásatáson részt vettek: Gál Zoltán régész-asszisztens, Balogh András rajzoló. Hon ti Szilvia 39. Nagykőrös — Földvár (Pest m.) (XX). 1984-ben hitelesítő ásatást végeztünk a borzkori földvárban. A lelőhely egyike a Vatya-kultúra 27 erődített földvárának. A sánc K-i oldalához közel jelöltünk ki egy 10x10 m-es felületet, s ezen belül egy 5x5 m-es szelvényben (l/A. szelvény) hatoltunk le a bronzkori humuszig (felszíntől 190-200 cm). Hat bronzkori lakószintet tudtunk elkülöníteni, mindegyik a Vatya-kultúra III. szakaszából származik. A kerámia anyag egységes, az állatcsont anyaga korszak állattartására jellem20