Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Őskor

bronzkori edénytöredékekre és települési rétegre bukkantunk. A leletmentés során egy leégett, fapadlójú ház részletét tártuk fel, mely a cserepek alapján a pilinyi kultúra kései szakaszába sorolható. Az út rézsűjében több helyen találtunk másodlagos helyzetben késő bronzkori leleteket, objektum nélkül. Az ágasvári turistaháztól É-ra erdei ösvény rézsűjében Kyjatice kultúrához tartozó gödörrészietet tártunk fel. Sz. Kállay Ágota Mesteri (Vas m.) Lásd 76. sz. 33. Mezöberény, Laposi kertek alja II. (Békés m.) (I I). A lelőhely a köz­ségtől K-re, a Belencéresi út, körgát, Ligeti út és a Laposi kertek által határolt területen fekszik, ahol a legelő feltörése után a Körös-kultúra, az AVK és a szakáiháti kultúra objektumainak foltjai, rézkori, Árpád-kori és késő közép­kori településnyomok voltak megfigyelhetők. Ez évben a határozottan jelent­kező foltok körül tíz szelvént nyitottunk. Az I—VI. számú szelvényekben AVK gödröket tártunk fel gazdag kerámiaanyaggal, a IV. számú szelvényben egy földbeásott kemence is volt. Az V. számú szelvény egyik gödrében négy felnőtt és három csecsemő csontvázát bontottuk ki, közülük csak a legalsót látták el kerámia és kova, valamint obszidián penge mellékletekkel. A VII. számú szelvényben sekély szakáiháti gödör, a VIII. számúban középkori omla­dék, a IX. számúban AVK kút és a X. számúban valószínűleg szintén AVK korú kis lyukak voltak. Az ásatáson részt vettek: Árkus Péter, Goldman György, Szénászky Júlia, Körösi Mihály tanár és a Mezőberényi 2. sz. Ált. Isk. diákjai. Nikotin Edit 34. Mezöcsát — Csicske (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). 1984 szep­temberében Dr. Táboros Sándor mezőcsáti tanártól írásbeli bejelentés érke­zett a miskolci Herman Ottó Múzeumba, hogy Mezőcsáton, a Csicske dűlőben régészeti leletanyag került elő, többek között egy nagyméretű, ábrázolással díszített kő is. A helyszíni szemle során megállapítottuk, hogy a levélben emlí­tett kő egy ovális alakú, 140x50x30 cm nagyságú, orans pózban lévő ember­alakkal díszített féldombormű. Ugyanitt egy kissé kiemelkedő dombon vegyes őskori és Árpád-kori lelőhelyet is találtunk kb. 100x100 m-es területen. A lelőhely Ny-i oldalán több, az eke által megbolygatott sírt is észleltünk. A féldomborművel díszített követ beszállítottuk a Herman Ottó Múzeumba. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom