Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

201/4. Sárospatak, Szél-domb (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI). A Pálóczi-kúria helyén szondázó jellegű kutatást végeztünk, melynek elsődle­ges célja a romterület É-i és Ny-i kiterjedésének meghatározása volt. A Szél­domb 4. sz. (689. hrsz.) telken húzott kutatóárkok negatív eredménye be­bizonyította, hogy a lapos terület már az egykori árok lehetett, melyet fel­töltöttek, a kúria nem terjedt ki eddig. Ettől D-re lévő pince viszont már az építményhez tartozhatott, és ez képezi a kiterjedés É-i és Ny-i határát (693. és 694. hrsz.). A pince dongaboltozatos, kőből épült 8x7,2 m-es nagy terem, faragott kőből rakott szellőzővel. A kúria D-i fala 41,3 m hosszan 5,2 m ma­gasan ma is áll, a két méter széles fal a Ny-i szakaszon, a terepszint fölött mindössze 8,5 m hosszan látható. A rétegviszonyok és a reneszánsz szerkesz­tési mód alapján a romterület nagysága körülhatárolható, a feltárás eredmé­nyét alátámasztva. Ásatásra lenne szükség, hogy a Patak első várszerű építmé­nyének alaprajzi elrendezését megismerhessük. J. Dankó Katalin 202. Sárvár, Nádasdy vár (Vas m.) (XXXV). Művelődési központ bőví­tését tervezik. A terület védettsége miatt az építkezés előtt ásatást végeztem. Kutatóárkaimban XVI. sz-i leletanyagú zárt omlás- és égésréteg alatt nagy­méretű falakra bukkantam. Konzultáns: Valter Ilona (OMF) régész. Munkatársak: Derdák Ferenc geodéta és Kiss E. Csaba restaurátor. P. Hajmási Erika 203. Siklós — (volt Ferences templom) rk. plébániatemplom (Baranya m.) (XXIV). A tepiplom külső helyreállítási munkái során a Ny-i homlokza­ton végeztünk kutatást. A homlokzatot a kutatás megkezdése előtt három csúcsíves ablaknyílás törte át, amelyek közül a homlokzat tengelyében el­helyezkedő szélesebb nyílású,míg a tőle jobbra és balra elhelyezkedő hosszabb és keskenyebb. Ez utóbbi két ablaknyílás alatt a vakolat leverése után látható­vá lett falvarratok az ablaknyílások egy részének elfalazását jelezték. Mindkét elfalazást kibontva megtaláltuk a kőkeret nélküli, tölcsérbélletes középkori ablaknyílásokat. A szentély ablaknyílásainak helyreállítása során a szentély falán és az ablaknyílások bélletében igen jó állapotban levő, geometrikus keretbe foglalt figurális freskók kerültek elő, egyházi és világi ábrázolásokkal. G. Sándor Mária 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom