Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Őskor

2. Maximinus Daia (310 körüli follis) bronzpénze a vasolvasztó műhely szintjén. Távolabb két római kori fazék- és korsótöredék. 3. XI—XII. sz-i falu nyomait is megfigyeltük a vasolvasztóhelytől ÉK-re 150 méternyire. Egy bőséges kerámialeletet adó hulladékgödröt ebből is feltártunk. A falu feltehetően a kohászok által faszénégetés céljából kiirtott erdő helyére települt. Újkori homokbányák az Árpád-kori falut részben már megbolygatták. Korábban Németh László leletbejelentő a bánya falán jelentkező sírbeásásokat is észlelt. Munkatársak: Dr. Verő József (MTA Geofizikai és Geodéziai Kutatóintézet, Sopron), aki protonmagnetométeres mérésekkel a kohó helyét pontosan kimutatta, Dr. Márton Péter (ELTE Geofizikai Tanszék), aki mintákat vett archeomágneses kormeghatározáshoz. Gömöri János 11. Deszk - Vénó (Csongrád m.) (XXIX). Deszktől K-re, a Vénó, Ujfehértó határrészek és a szeged-makói országút között, a Maros tsz. 2. sz. szarvasmarha-telepe mellett, az egykori Maros-meder partján levő kiemelkedésen három szelvényt nyitottunk. A lelőhely közel esik a Móra féle Deszk A-temető területéhez. A felszíni leletek és az előzetes próbafúrásoknak megfelelően a település a késői neolitikum és a korai rézkor fordulójáról való. A nagy agyagnyerő gödrökből nagy mennyiségű kerámiatöredék, állatcsont, kő- és csonteszköz került elő. A lelőhelyen ezen túl szarmata kori településnyomok, valamint hét Szőreg-Perjámosi kultúrába tartozó sír is előkerültek bronz ékszerekkel és edénymellékletekkel. Az ásatáson részt vettek: Vályi Katalin régész, Győrbíró Károly, Kriveczky Béla egyetemi hallgatók és Varga András geodéta-fúrómester. Horváth Ferenc 12. Dozmat — Hosszú dűlő (Vas m.) (XXXV). Korábbi terepbejárások során az Arany-patak É-i oldalán húzódó magaslat lejtőjén több hektárnyi felületen neolitikus település felszíni nyomait észleltük. Jelenlegi szondaásatásunk alkalmával 20 m hosszú kutatóárokkal vizsgáltuk meg a település talajviszonyait és kerámiaanyagát. A kutatóárok ÉNy—DK irányú építmény nyomait vágta át. A cölöplyukakat is magába foglaló gödörrendszer vastag, falszerű paticsomladékot tartalmazott. Feltöltéséből kevés csont, néhány kőeszköz és kottafejes kerámia jellegzetes töredékei kerültek elő. Károlyi Mária 10