Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

A Lombai-torony területén 1983 májusában és októberében végeztünk szondázó ásatást. A legfelső szintekben javarészt XVIII—XIX. sz-i leletanyag volt. A 177—185 cm vastag kőfal relatív magassága 415 cm. Az állófal Ny-i oldalán kiszabadítottunk egy 85x44 cm-es ágyúlőrést és több kémlelő ablakot. A Ny-i oldalon, a mai Bálház kerthelyiség udvarán az elért legnagyobb mélység relatív — 300 cm (271,47 B.f.m.), ahol már feltört a talajvíz. A Schneller utca aszfalt-burkolata alatt 145 cm-rel (272 3 m) előkerült egy 6 cm vastag, erőteljes terazzo padló, ez a járószint azonban nem XVI. hanem XVII. sz-i, mivel a padozat alatti feltöltésben XVII. sz-i edény- és kályhacsempe-töredékek voltak. A feltárás során kiderült, hogy az eddigi vélekedésekkel ellentétben, a Lombai-torony nem körbástya volt, hanem patkó formájú külső védmű, amelynek É-D-i tengelye 7 m, K-Ny-i tengelye 6,5 m. A torony és a városfal egybeépített és egykorú. A Lombai-toronynak É felé nem volt kapuja, az É-D-i tengely vonalában egy újabb ágyúlőrés maradványai kerültek napvilágra. Az 1546-ban épített, az 1670-es években megújított torony testébe a XIX. sz. elején egy gyalogkaput vágtak, ill. törtek, ekkor azonban a feltöltés vastagsága már elérte az 1,5 m-t. Az 1830-ban lebontott torony felett a feltöltés jelenleg közel 2 m. Bakay Kornél 189/2. Kőszeg, Rákóczi F. u. 3. (Vas m.) (XXXV). Az épület kutatására a műemléki helyreállítás adott alkalmat. A ház fontosságát és érdekességét emeli, hogy 1665 és 1983 között — több mint 300 éven keresztül, gyakorlati lag egy család kezében — patikaként működött. A házat 1665 ben Herpius Máté Miklós „Apotheker" és felesége vásárolta meg, tőlük házasság útján került a „Fekete Szerecseny" patika a Küttel család tulajdonába, kik 1949-ig birtokolták. A kutatás után sikerült tisztázni a patika egykori — maitól eltérő — beosztását. Az első periódusban — XVII. sz. eleje — a kicsi eladótér mögött kisméretű laboratórium volt, mely gyakorlatilag egy szabadkéményes tűzhelyből állt. Ennek kicsinységét kifogásolta az 1790-es patikavizsgálat. Ezt azonban kutatás nélkül nem lehetett lokalizálni. Az eladótér dalmát kapuval nyílt az utcára, így látható még az 1746-os városképen is. Az eladótérhez a patikus lakása és konyhája kapcsolódott. Később az udvar felé szobákkal bővítették az épületet. Ez a ház azonban még nem csatlakozott a mellette levőhöz, attól kis köz választotta el. A XVIII - XIX. sz. fordulóján jelentős átépítésre került sor. Az épület ekkor nyerte el mai beosztását: a korábbi falakat elbontották, 105