Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

A középkori falak e jelenlegi felszín alatt 10—30 cm-rel helyezkednek el. Mindenütt csak az alapfalak alsó része maradt meg. Miklós Zsuzsa 185/2. Kemence — Tamásvár (Pest m.) (XLVI). A Tamásvár a falutól DK-re, a Dosnya-patak felett emelkedő igen keskeny (3-10 m) gerinc, amelyet a hosszanti oldalakon meredek sziklafal határol. A kb. 140 m hosszú gerinc ÉNy-on 4-5 m magas, függőleges sziklafallal zárul, DK-en a hegy folytatása felől sekély árok határolja. Az ásatás során a gerinc kiszélesedő részén a 20 cm vastag humuszból XIII. sz-i cserepek, vastárgyak és apróra tört patics került elő. A gerinc DK-i végén levő sekély árok átvágásakor kiderült, hogy az árok természetes eredetű. A Tamásváron állt építmény vadásztanya vagy menedékhely lehetett. Nagysága alapján nem kizárt a kisméretű Árpád-kori földvár lehetősége sem: felhasználhatták a gerinc igen jó természetes védettségét, amelyet kisebb palánkkal fokozhattak is. Miklós Zsuzsa Kesztölc — Leány- és Legénybarlang (Komárom m.) Lásd 26. sz. 186. Kisszekeres, ref. templom (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI). A gótikus templomtól D-re eső területen folytattuk az Árpád-kori kápolna alapjainak feltárását. Megállapítottuk, hogy a gótikus templom építésekor a korábbi épület alapfalait csak ott tartották meg, ahol felhasználhatták. Ali. szelvény metszetfalain — a harangláb mellett, ahol sírbeásással nem bolygatták a földet - észleltük a kápolna szentélyének alapozási árkát, melyből az építőanyagot — tégla — kiszedték (ezt, gótikus téglákkal keverve felhasználták a ma álló templom építésekor). Az Árpád-kori kápolna alapjaiból megmaradt a hajó É-i falának egy szakasza (az Árpád-kori kápolna É-i falának alapjaira épült a gótikus templom D-i falának K-i szakasza a befalazott D-i bejárat Ny-i kávájának vonaláig), az egykori diadalív É-i oldalának alapozása és három téglasor a felmenő falból (ezen a téglából kialakított, Ny-i irányba néző béllet is megfigyelhető volt), továbbá a félköríves szentélyalapozás egy szaksza és a kiszedett szentélyalap ÉK-i részének alapozási árka. A mai szentély D-i támpillérei alá futó alapfalak — melyek kötésben vannak a kápolna megmaradt alapfalaival — valószínűleg nem korábbi támpilléralapok; a kápolnának feltehetőleg sekrestyéje volt. A gótikus szentély D-i és újabban elbontott DK-i támpillére a sekrestye Ny-i és K-i falára épült; az É-i sekrestyefal a jelenlegi temp103