Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

miatt a telepjelenségek nem értékelhetők. A további földmunkát ezen a részen leállították. Jungbert Béla Csákvár — Szikvízüzem (Fejér m.) Lásd 159. sz. 19C. Csepreg (Vas m.) - (XXXV). Csepregen a Deák Ferenc u. 19. sz. ház kertjében 1969-ben XIV-XV. sz-ra keltezhető edények kerültek elő. A lelőhelyen hitelesítő ásatást végeztünk. Hasontó kerámiatöredékeket találtunk. A leletmentésen részt vett; Kiss E. Csaba restaurátor és Derdák Ferenc geodéta. Hajmási Erika 197. Csévharaszt — Templomhegy (Pest m.) — (VI). 1983. júniusban a község határában, gázcsőnek ásott árokban embercsontok kerültek napvilágra. Leletbejelentés nyomán, a múzeum több munkatársával végzett helyszíni szemle során megállapíthattuk, hogy az árok a községtől kb. 1 km-re K-re, a Gyáli csatorna É-i és D-i partján elterülő középkori falu (az egykori Csév) területén haladt át. A csatorna D-i partján, magas dombháton (Templomhegy) 90—180 cm mélységű sírokat pusztítottak el, ettől D-re valamint a csatorna É-i partján telepjelenségeket (árkok, gödrök, késő középkori házak padlószintjei) vágott át az árok. A csatornától D-re fekvő részeken őskori (részben késő bronzkori) szkita, szarmata, későszarmata. Árpád-kori és késő középkori cserepeket, a csatornától É-ra pedig őskori (késő bronzkor), szarmata és késő középkori edénytöredékeket gyűjtöttünk. Dinnyés István Csobaj (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Ld. 14. sz. 198. Debrecen — Nagycsere — Szentjánoshegy (Hajdú-Bihar m.) (VIII.) A korábban is erdőterületen álló, telepített 30 éves akácos részleges kitermelésénél előkerült nagy mennyiségű téglatörmelék vezetett a XIII. sz. elején Újlaknak, később temploma titulusa után Szentjánosnak nevezett, a XIV. sz. végén elnéptelenedett és Debrecen birtokába került falu temploma alapozásának feltárásához. A jelenleg is több mint 6 m magas homokdombon sikerült egy, a K-Ny-i irányítástól alig eltérő kisméretű négykaréjos templo105