Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Római kor

93. Tác (Fejér m.) (XXX). A rendszeres feltárás 26. évében a kutatás súlypontja továbbra is az 1980-ban megtalált városfalak feltárására esett. A K-i városkapu É-i oldalán is előkerült a kaputorony maradványa. A torony és a hozzá csatlakozó két méter széles kiszedett városfal alatt elbontott III. sz-i épület alapfalai kerültek elő. A városfal építése alapján a 260. évi pusztulás utáni időre tehető, a IV. sz-i rétegek hiányában feltehetően a tetrarchia korá­ra. A városkapu D-i oldalán, a városfallal párhuzamosan IV. sz-i nagyobb épü­let bontakozott ki (LI. épület), terrazzó padlóval, jó minőségű vakolattal. Folytatódott a DNy-i saroktorony és a hozzá csatlakozó Ny-i városfal tisztá­zása. A saroktorony, éppen úgy, mint a DK-i, patkó alakú. A Ny-i városfal nyoma további három toronnyal a növényzet elszíneződésében az ősz folya­mán határozottan megállapítható volt. A városfal ezen az oldalon közvetle­nül a palatium Ny-i oldalával párhuzamosan húzódik. Folytatódott az I. ka­tonai tábor D-i fossájának feltárása, amelyet az 1980-ban húzott Ny—K irányú nagy kutatóárokban észleltünk. A fossa átvágásában a II. sz-i épület alapfalai kerültek elő, ezek további bizonyítékai a tábor korai használatá­nak. Átvágással sikerült meghatározni a korai katonai tábor K-i fossájának helyét is. Ez a DK—i sarok közelében a városfalon belül húzódott, a K-i vá­roskaputól É-ra azonban átvágott a fal alatt. A tábor tájolása lényegesen el­tért a városfalétól, az elsővel a II— III. sz-i épületek, az utóbbival a IX. sz-iak vannak szinkronban. A II. katonai tábor D-i lezáródását tovább kutattuk, egyelőre nem lezárt eredményekkel. Kisebb feltárások folytak a városfalon kívüli 2. sz. D-i temető területén, valamint a városfalon belüli temetőben. Az elsőbe az V. sz. második felében, az utóbbiba a VI—VII. sz-ban temetkeztek. A K-i városkapun kivezető főútvonal mellett megkezdődött a korai temetők felkutatása. A városfaltól 80 m-re nyitott szelvényekben még a II— III. sz-i település épületei kerültek elő. Ezek egyikében (Lll. épület) egy kitűnő mi­nőségű bronz Apis bika-szobor került elő. Egy másik számottevő lelet a Ny—K-i irányú főutca csatornájából való: innen egy Silvanust ábrázoló terra­kotta relief származik. Az ásatáson Bánki Zsuzsanna, Farkas Zoltán, Koppán Zsolt, Soltész Gabriella és Wilfried Preuss (Berlin) vettek részt. Fitz Jenő 94. Visegrád - Lepence (Pest m.) (XXXIX). Az 1982-ben feltárt római temető környékéről mélyszántás után több szórványlelet került elő: rézkori (?) edénytöredékek, továbbá római cserepek és kemencemaradványok illetve későközépkori tornyoslakatok és lópatkók. Gróh Dániel 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom