Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)
Őskor
Az "A" felület nagyrévi házát lebontottuk — az alatta levő szinten (3. szint) házalap helyett tömör, egységes agyagfeltöltést találtunk, melynek gerincszerű kiemelkedését cölöpsorral erősítették meg. A paliszádszerű építmény feltehetőleg árvíz ellen emelt, átlag 40 cm vastagságú mesterséges gát lehetett. Az "A" és "B" felületen az agyagfeltöltés lebontása után 1015 cm vastag hamuval, faszénnel kevert szerves anyagban, állatcsontban rendkívül gazdag réteg alatt jelentkezett a 4. szint. Ezen a szinten négy ÉK-DNy hossztengelyű házalap bontakozott ki. Az 1. ház teljes egészében, a 2—3 ház D-i fele, a 4. háznak csupán egy kis részlete esett a szelvénybe. A házak az eddig feltárt nagyrévi házakhoz hasonló szerkezetűek, beosztásuk azonos. A viszonylag nagy, összefüggő felület lehetővé tette, hogy a településrendszerben egymáshoz tartozó házcsoportokat figyeljünk meg. Az őshumuszon a két ásatási felületen csupán egyetlen, hasonló tájolású és szerkezetű ház került elő a 4. szint 1. sz. háza alatt. Az őshumuszon más régészeti jelenséget nem észleltünk. A leletanyag egységesen a nagyrévi kultúrához tartozik. Az ásatáson részt vettek: Raczky Pál, Cseh János, Figler András, Poroszlai Ildikó, Soós Virág régészek, Pálffy Krisztina. Kozma Károly fotósok, Kovács Márta, Tóth József restaurátorok, Bartoszeiwicz László zoológus,Bács Tamás, Pallós Lajos, Tar György, Vicze Magdolna régészhallgatók. R. Csányi Marietta — Stanczik Ilona Tiszaug — Kisrétpart (Szolnok m.) Ld. 111. sz. Törökszentmiklós — Szenttamás (Szolnok m.) Ld. 156. sz. 67. Velem - Szentvid (Vas m.) (XXXV). A fellegvárat kísérő teraszon kibontottuk a Ha/A-kori ház alsó padlószintjét (-250 cm). A döngölt, néhol tapasztott, többször megújított felület alatt - a cölöplyukak tanúsága szerint — még mintegy 80—100 cm feltöltés van a teraszbázisig. A szomszédos szelvényben elbontottuk a sáncokat. Alatta világossá vált, hogy a 180— 200 cm mélységben épített késő bronzkori ház emelése előtt a megrongálódott teraszlépcsőt újra kellett építeni: apró kövekkel feltöltve agyagozták le. A terasz lejtőjén gerendaszerkezet nyomai is megfigyelhetők. Az 1980-ban kibontott LT-D-kori házsorok folytatása helyett kelta cserepeket, későrómai, IX. sz-i és Árpád-kori töredékekkel kevert, dúlt rétegben találtuk következő szelvényünkben. A szomszéd felületben a XIII. sz-i járószintet tovább bontottuk el — ennek egy részéhez egy későbbi XV—XVI. sz-i út is csatla32